2015-ben, a migrációs válság csúcsán indította el az Európai Unió az ötmilliárd eurós sürgősségi alapot. Az afrikai program célja az volt, hogy stabilitást teremtsen, valamint kezelje az illegális migráció és a kényszerű elvándorlás kiváltó okait. Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint azonban a pénzek felhasználása nem érte el a várt hatásokat, és számos projekt vált a pazarlás jelképévé.
A számvevők több példát is kiemeltek a jelentésben, amelyek az alap kudarcát jelzik. Az egyik ilyen projekt egy turmixgép beszerzése volt egy afrikai iskolának, amely nem rendelkezik árammal. Az eszközt az élelmiszerkészítés és -tartósítás oktatásának kiegészítésére szánták, de a körülmények miatt használhatatlan.
Egy másik projekt során egy rádióállomást hoztak létre a Sahel térségében, amely a konfliktusmegelőzést és a fiatalok önkifejezését támogatta volna. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy az állomás kizárólag zenét sugárzott, és semmilyen módon nem érte el a kitűzött célokat.
További problémák merültek fel a fenntarthatóság terén. Etiópiában egy EU által finanszírozott baromfifarmot hoztak létre, amely napenergiával működő csirkeszállásokat és vágóhidat is magában foglalt. A helyszíni vizsgálat idején azonban az üzem gazdaságilag életképtelennek bizonyult, és teljesen üresen állt.
Egy másik esetben egy líbiai mentőközpont építését finanszírozták, amely az illegális migránsok mozgását figyelte volna a Földközi-tengeren. Az épület azonban zárva maradt, és az eszközöket sem használták fel.
A jelentés szerint az Európai Bizottság nem tudta meghatározni, hogy az alap mely projektjei bizonyultak hatékonynak az illegális migráció csökkentésében.
Az auditorok arra is rámutattak, hogy egyes kedvezményezettek ismételten kaptak támogatást, miközben az első projektjeik már kudarcot vallottak. Egy gambiai férfi például kétszer is kapott támogatást baromfitenyésztési vállalkozásra, de egyik alkalommal sem sikerült fenntartania a működést.
Frank Furedi, az MCC brüsszeli központjának vezetője szerint az EU az adófizetők pénzének pazarlását „művészi szintre emelte”.
Az afrikai alapot 2025-ben fokozatosan megszüntetik, és egy nagyobb költségvetésű fejlesztési alap váltja majd fel. A kritikusok szerint azonban az alap átalakítása nem oldja meg az EU projektek tervezésének és végrehajtásának alapvető hiányosságait.
A jelentés rávilágít az uniós pénzügyi programok átláthatóságának és elszámoltathatóságának problémáira, valamint arra, hogy a források gyakran nem érik el a kívánt társadalmi és gazdasági hatásokat.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. (Fotó: AFP)
