A svédországi temetkezési egyesületek arra hívják fel a figyelmet, hogy elegendő földterületet kell felszabadítani, mert jelentős a veszélye annak, hogy kitör a harmadik világháború − írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. Az egyesületek a svéd egyház nemzeti titkárságának ajánlásait követi, amelyek a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség (MSB) és a Svéd Fegyveres Erők válsághelyzetekre való felkészülésre vonatkozó iránymutatásait tükrözik.
A készültségi iránymutatások új megvilágításba kerültek azóta, hogy Svédország csatlakozott a NATO-hoz, valamint azóta, hogy egyre nagyobb a feszültség a balti országok és Oroszország között.
A svéd temetkezési törvény jogi bekezdéseivel alátámasztott egyházi rendelkezések szerint a temetkezési társulások feladata, hogy szükség esetén biztosítsák, hogy egy egyházközségen belül a lakosság nagyjából öt százalékának eltemetéséhez elegendő földterület álljon rendelkezésre.
A göteborgi temetkezési egyesület, amely Svédország második legnagyobb városában működik, jelenleg azzal küzd, hogy legalább tíz hektár, vagyis több mint negyvenezer négyzetméter földterületet szabadítson fel, hogy háború esetén biztosítani tudja a mintegy 30 ezer halott sürgős koporsós temetését.
A temetkezési egyesület a helyi önkormányzattal együtt – amely monopóliummal rendelkezik a göteborgi földhasználattal kapcsolatos döntések meghozatalában – már talált egy hatalmas földterületet, amely alkalmas lehet egy nagy méretű temető építésére. A hosszadalmas engedélyeztetési és építési folyamat azonban azt jelenti, hogy körülbelül tíz évig is eltarthat, ami további kihívásokat jelent a bizonytalan időkben.
Eközben a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség (MSB) továbbra is hangsúlyozza a válsághelyzetekre való felkészülés fontosságát. Svédország a 19. század elejétől semleges politikát folytatott, beleértve a második világháborút is. A közvélemény azonban 2022-ben élesen megváltozott, miután kirobbant az orosz–ukrán háború, majd ezt követően Svédország és Finnország csatlakozott a NATO-hoz.
Svédország és Finnország novemberben frissített polgári felkészültségi útmutatókat küldött ki, amelyekben a háborúban való túlélésről adtak útmutatást. A röplapok hasonlóak a dán és norvég útmutatókhoz, bár nem említik konkrétan Oroszországot.
A svéd tájékoztatóban szerepel többek között, hogy egy támadás esetén Svédország minden 16 és 70 év közötti lakosa, nemre és állampolgárságra való tekintet nélkül képzettségének és tapasztalatának megfelelően köteles részt venni az ország védelmében. Útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy milyen élelmiszereket és eszközöket szükséges felhalmoznia a háztartásoknak, és mi a teendő egy esetleges támadás esetén. Külön kitér arra is, hogy mi a teendő nukleáris támadás esetén.
Németországban pedig a vállalkozásokat készítik fel a harmadik világháború esetleges kirobbanására. A hamburgi kereskedelmi kamara például nemrég olyan rendezvényt szervezett, amely során Jörn Plischke alezredes konkrét tanácsokkal látta el a cégeket egy esetleges háború esetére.
A javaslatok között szerepelt, hogy a német vállalatok törekedjenek az önellátásra, szerezzenek be például dízelgenerátort, illetve képezzenek minden száz alkalmazottra további öt kamionsofőrt, ugyanis ha Kelet-Európában háború lesz, Németországból hiányoznak majd a kamionsofőrök. Arra vonatkozóan is tervet kell készítenie a cégeknek, hogy vészhelyzet esetén melyik alkalmazottól mit várnak el.
Háború esetén tervgazdálkodás, illetve jegyrendszer bevezetését is elrendelheti a német kormány.
A dán hírszerzés eközben arra figyelmeztet, hogy a biztonsági feszültségek átterjedtek az Északi-sarkvidékre, mivel Oroszország kockázatosabb megközelítést alkalmaz és minimális nemzetközi együttműködést folytat. Oroszország várhatóan vonakodva nagyobb hozzáférést biztosít Kínának az Északi-sarkvidékhez. Kína viszont valószínűleg arra fogja használni ezt a hozzáférést, hogy megerősítse szerepét a régióban, és előmozdítsa katonai jelenlétének kiépítésére irányuló terveit − áll a jelentésben, amelyet a Reuters hírügynökség szemlézett.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)
