Egy friss elemzés szerint a képviselők egyharmada rendelkezik mellékjövedelemmel, amely sok esetben jelentős összegeket tesz ki, függetlenül attól, hogy a havi bruttó 11 ezer eurós fizetésnek elvileg biztosítania kellene a függetlenségüket, írta a Tűzfalcsoport.
A mellékjövedelmek volumene és főszereplői
A német Spiegel, a ZDF és az osztrák Standard elemzései szerint a 717 EU-parlamenti képviselő közül 216 jelentett mellékjövedelmet, amely összesen 6,3 millió eurót tesz ki évente. Az elemzések szerint a mellékjövedelmekben a német képviselők vezetnek, akik összesen közel 1,3 millió eurót keresnek ezen a módon. A tíz legnagyobb mellékjövedelemmel rendelkező képviselő közül négyen németek, köztük Engin Eroglu, Manfred Weber, Angelika Niebler és Stefan Köhler.
Például Engin Eroglu bevallottan évi 177 500 eurót keres ingatlanbérbeadásból, míg Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke közel 170 ezer eurót kap az elnöki pozíciójáért. Angelika Niebler, aki 1999 óta parlamenti képviselő, tanácsadási munkájával további 170 ezer eurót keres évente. Köhler, az EU-parlament újonnan választott tagja a Bajor Gazdaszövetség elnökeként évi ötvenezer eurót keres.
Etikai aggályok és érdekkonfliktusok
Bár a mellékjövedelmek nem tilosak, azok jelentős érdekkonfliktusokat vethetnek fel. Angelika Niebler például a Gibson, Dunn & Crutcher ügyvédi irodának dolgozik, amely az EU-ban lobbicsoportként működik. Az iroda olyan ügyekben lobbizik, mint a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv, míg Niebler az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság tagja. Az ilyen helyzetek elkerülhetetlenül felvetik a kérdést: vajon mérhető-e bármilyen befolyás ezekben az ügyekben?
Hasonlóképpen Stefan Köhler kapcsolata a Bajor Gazdaszövetséggel szintén aggályos, mivel a szövetség az EU egyik legerősebb lobbiszervezete. Köhler aktívan részt vesz az EU élelmiszer-biztonsági és mezőgazdasági bizottságainak munkájában, miközben a gazdaszövetség az uniós agrártámogatásokért lobbizik.
2012 óta az EU-parlamenti képviselők kötelesek nyilvánosságra hozni a magánérdekeltségeiket és a mellékállásaikat. Az adatok azonban gyakran pontatlanok vagy hiányosak, ami további kérdéseket vet fel az átláthatóság kapcsán. Az Európai Parlament a közelmúltban döntött egy független testületről, amely az érdekkonfliktusokat hivatott ellenőrizni, de ezt a javaslatot elutasították.
Lobbiszervezetek Brüsszelben
Az Európai Unió transzparencia-nyilvántartása szerint közel 12 ezer lobbiszervezet működik, amelyek különféle iparágakat, érdekcsoportokat és multinacionális vállalatokat képviselnek. Az olyan szervezetek, mint a BusinessEurope vagy a DigitalEurope rendszeresen lobbiznak a gazdasági szabályozások enyhítéséért, míg más csoportok, mint az európai civil társadalmi szervezetek az emberi jogok és környezetvédelem területén próbálnak befolyást gyakorolni.
Az utóbbi időben több korrupciós botrány is rávilágított arra, hogy a lobbizás és a pénz befolyása milyen mélyen gyökerezik az EU-döntéshozásban. A brüsszeli korrupciós botrány például azt mutatta meg, hogyan próbált meg egy külföldi állam befolyást szerezni európai képviselők által.
