A lengyel államfőt a több témára kitérő interjú során a Magyarországon menedékjogot kapott Marcin Romanowski ügyéről is kérdezték, aki ellen a varsói körzeti bíróság múlt héten európai elfogatóparancsot adott ki. Andrzej Duda furcsának nevezte, hogy a politikust a lengyel hatóságok úgy körözik, „mintha a legnagyobb kaliberű bűnöző, gonosztevő volna”.
Elemezni kellene és utánanézni annak is, a magyar hatóságok miért döntöttek a menedékjog megadásáról – folytatta Duda. Rámutatott: Romanowski terjedelmes, bő indoklással ellátott menedékjogi kérvényt nyújtott be.
– Amennyiben az ellenzéki képviselő a menedékjogi kérvényében Dariusz Barski korábbi lengyel államügyész leváltására utalt, valamint arra, hogy utódját kormányfői rendelet alapján nevezték ki, „vagyis olyasmi alapján, ami jogi értelemben nem létezik”, akkor „nem csoda, hogy a magyarok kételkednek abban, vajon Romanowski képviselő úrral (Lengyelországban) a jogállamisági elvekkel összhangban bánnak-e, vagy sem” – fogalmazott Duda.
Az elnök szélesebb értelemben is bírálta a jelenlegi lengyel igazságügy helyzetét, amely szerinte „a mindent kétségbe vonó jogászkörök lázadása” következtében keletkezett az utóbbi években.
Úgy ítélte meg: egyes lengyelországi köröknek nem tetszett a Jog és Igazságosság (PiS) vezette előző kormány idején elindított igazságügyi reform, annak ellenére, hogy azt – mint Duda mondta – minden parlamenti és alkotmányos eljárással összhangban kezdték megvalósítani.
Romanowski a PiS párt vezette kormányban 2019–2023 között töltötte be az igazságügyminiszter-helyettesi tisztséget. Ebben a minőségében felügyelte a tárca keretében működő Igazságosság Alapot, amelynek célja segítségnyújtás volt a bűncselekmények áldozatainak.
Romanowskit az Igazságosság Alap ügyében tizennyolcrendbeli bűncselekmény elkövetésével, ezen belül az állami vagyonban kárt okozó szervezett bűnözésben való részvétellel gyanúsították meg.
A politikus jogtalannak tartja az ellene folytatott ügyészségi eljárást, és érvénytelennek a szejmnek a képviselői mentelmi joga felfüggesztéséről hozott döntését.
Marcin Romanowski hétfőn az X-en megírta: a nyilvánosság előtt kötelezi magát arra, hogy hat órán belül visszatér Lengyelországba, amennyiben a varsói kormány visszavonja jogtalan lépéseit.
Ezeket a politikus öt pontban foglalt össze. Elsőként a lengyel alkotmánybíróság azon döntéseinek közzétételét szorgalmazta, amelyek a jelenlegi kormány idején nem jelentek meg a jogi közlönyben.
A második pont a legfelsőbb bírósági végzések végrehajtásának szükségességéről szól. Ez azzal függ össze, hogy a Tusk-kormány nem ismeri el a PiS-kormány idején kinevezett bírák státusát.
A harmadik pont az alacsonyabb fokú bíróságok szabálytalanul leváltott elnökeinek visszaállításáról szól. A negyedikben Romanowski azt követeli, hogy szüntessék be a manipulációt a bűnügyi perekben ítélkező bírák kisorsolása során. Az ötödik pont Dariusz Barski visszaállítását szorgalmazza az államügyészi posztra.
Romanowski szerint a felsorolt feltételek teljesítése tisztességes pert biztosítana nemcsak neki, de minden lengyel állampolgárnak.
Mint olyan ember, akit hamisan rágalmaztak, nyilvános perben szeretném bizonyítani ártatlanságomat és döntéseim helyességét
– írta meg a politikus.
A lengyel kormány arrogáns módon viszonyul Magyarországhoz
A jelenlegi lengyel kormány arrogáns módon viszonyul Magyarországhoz
– kommentálta hétfőn közzétett nyílt levélében a Jogászok Lengyelországért nevű szervezet a varsói magyar nagykövet bekéretését, amelyre a Marcin Romanowski ellenzéki képviselőnek Magyarországon megadott menedékjog miatt került sor.
Az Íjgyártó István varsói nagykövetnek címzett levelet a wpolityce.pl konzervatív lengyel hírportálon tették közzé. A Lukasz Piebiak bíró, a jelenlegi lengyel kormány joggyakorlatával szemben kritikus jogásztársulat elnöke által aláírt dokumentumban a szervezet sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar nagykövetet a Romanowski-ügyet érintő tiltakozó jegyzék átadása végett múlt pénteken bekérették a varsói külügyminisztériumba.
Szélsőségesen arrogánsnak nevezik azt, ahogy a jogot sértő (lengyel) kormány kioktatni próbálja a demokratikus magyar államot. A nagykövet bekéretése bizonyítja, hogy az immár diktatórikus jelleget öltő kormány Magyarország állhatatosságától fél.
„Az ezeréves lengyel–magyar barátságnak azonban nem tud ártani a lengyelek átmeneti bizalmát élvező, (…) a Visztulánál idegen érdekeket képviselő embercsoport cselekvése” – fogalmaztak.
„A varsói kormány a hivatalba lépését követő évben a jogállamiság teljes hiányának állapotát idézte elő, ez pedig kell hogy kiváltsa a civilizált világ tiltakozását” – áll a levélben.
Utalnak arra, hogy Donald Tusk kormánya az utóbbi évben „törvénytelenül átvette a közmédiát és sok állami szervet, ezen belül az ügyészséget”. A bíróságok jogtalanul felmentett elnökei helyébe „a kormányzó pártnak alárendelt uzurpátorokat” nevezték ki – folytatják. Említik továbbá a jogállamisági elvek általános sértését, valamint azt, ahogy a politikai perekben meggyanúsított személyek ügyvédjei a vizsgálati fogságban alkalmazott bántalmazásról számolnak be.
A levélben méltatják Magyarország hozzáállását, mint egyetlen európai államét, amely nem fél kiállni a lengyel társadalom védelmében, nem fél beszélni a lengyelországi helyzetről, és konkrét lépéseket tenni ebben a vonatkozásban.
Borítókép: Andrzej Duda lengyel elnök (Fotó: AFP)
