Semmitől sem riadtak vissza a demokraták Trump ellehetetlenítése érdekében

A világ jövője szempontjából az idei év egyik legnagyobb várakozással övezett eseménye az amerikai elnökválasztás volt. Nem véletlenül: mindenki tisztában volt vele, hogy amennyiben Donald Trump győz a választáson, a világ elindulhat a béke felé, ha viszont a demokraták folytathatják a kormányzást, folytatódnak a harcok (többek között) az orosz–ukrán háborúban.

Szavazólap az amerikai elnökválasztáson Fotó: Getty Images via AFP

Az AVR mellett azzal szoktak érvelni, hogy megkönnyíti a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára a szavazati joguk gyakorlását. A rendszer hátulütőiről már kevesebb szó esik, de választást megelőző hónapokban két államban is botrány robbant ki az AVR segítségével összeállított névjegyzék miatt.

Az úttörő Oregonban például 2021 óta 306 olyan személy került fel a választásra jogosultak listájára, akiknek nincs amerikai állampolgárságuk, tehát nem szavazhatnának. Ráadásul ketten közülük az azóta tartott voksoláson éltek is a lehetőséggel.

A Tim Walz demokrata alelnökjelölt által irányított Minnesota államban szintén vizsgálat indult a választói névjegyzék korrektségével kapcsolatban. Kevin Cline, a Republikánus Nemzeti Bizottság választási integritási tanácsadója és David Hann, a Minnesotai Republikánus Párt elnöke levélben jelezte a Walz-kormányzatnak, hogy egy az államban legálisan élő, de állampolgárság nélküli személy is kapott előválasztási szavazólapot anélkül, hogy regisztrált volna a szavazásra.

A demokrata adminisztráció mindkét államban azzal érvel, hogy bár tényleg történt hiba, a választói névjegyzékben szereplő adatokat folyamatosan ellenőrizték a voksolás előtt. Csakhogy mindkét állam (és összesen mintegy húsz) lehetővé teszi, hogy akár illegális migránsok is kaphassanak jogosítványt, ami felveti a kérdést, hogy mennyire gyakoriak, és pontosan hány személyt érinthettek az efféle pontatlanságok.

A betonbiztos demokrata fellegvárként elkönyvelt Kalifornia (amely a legtöbb, ötvennégy elektort küldi az elektori kollégiumba) semmit sem bízott a véletlenre. Az állam kormányzója, Gavin Newsom nem sokkal az elnökválasztás előtt törvénnyel tiltotta meg, hogy a szavazni kívánóknak igazolniuk kelljen a személyazonosságukat.

Texas állam főügyésze kénytelen volt pert indítani a Biden–Harris-kormányzat belbiztonsági minisztériuma ellen, ugyanis az nem volt hajlandó segítséget nyújtani az államnak csaknem félmillió potenciálisan illegális szavazó adatainak ellenőrzéséhez. Itt a problémát az okozta, hogy a szóban forgó személyek más államban kiadott dokumentumokkal regisztráltak a voksolásra, Texasnak pedig nem volt módja ellenőrizni az állampolgárságukat.

A választói névjegyzékek mellett a közvélemény-kutatások is a manipuláció áldozatául estek. A választás után a Harris-kampány vezető munkatársai maguk ismerték el, hogy miközben a fősodratú médiában egymás után láttak napvilágot a demokrata alelnök vezetését mutató felmérések, a kampány belső használatra készített felmérései szerint Harris sosem vette át a vezetést.

A valóságtól elrugaszkodott „közvélemény-kutatások” iskolapéldája a fősodratú média által agyonsztárolt Ann Selzer, akinek Iowa államra vonatkozó felméréseit rendkívül pontosnak tartották. Selzer néhány nappal a választás előtt háromszázalékos Harris-előnyt mért, a szavazók azonban alaposan rácáfoltak: Trump 13 százalékos előnnyel nyert, tehát Selzer tévedése 16 százalékra rúg. A megválasztott elnök azóta bejelentette, hogy az ügyet perre viszi.

Georgia államban viszont amiatt kellett bíróságra mennie a republikánusoknak, mert az egyik megye demokrata vezetése a levélszavazatokkal próbált trükközni. Cobb megye hatóságai engedélyezték, hogy olyan levélszavazatok is beleszámítsanak a végeredménybe, amelyek a választás napja után érkeznek be. A georgiai legfelsőbb bíróság azonban úgy határozott, hogy csak a választás napján helyi idő szerint 19 óráig beérkező levélszavazatokat lehet megszámolni.

Borítókép: Szavazólap az amerikai elnökválasztáson (Fotó: Getty Images/AFP)