Részint a hatalmas tét, részint a korábbi vádak miatt mindkét politikai oldal aggódik az idei amerikai elnökválasztás tisztasága miatt – vagy legalábbis úgy tesz. Bár az amerikai berendezkedést szokás etalonnak és mintademokráciának tartani, a választás tisztaságára bizony több ponton is leselkednek veszélyek. Cikkünkben ezeket vesszük sorra.
A legutóbbi, 2022-es félidős választásokon az amerikaiak 70 százaléka kézzel, papíralapon szavazott, amelyeket elektronikus szkennerrel, illetve bizonyos ritka esetekben kézzel számoltak meg. A polgárok mintegy negyede olyan gépek segítségével adta le a szavazatát, amelyek fizikai szavazólapokon jelölték a szavazók voksait, majd a szkennerek által feldolgozható papíralapú jegyzőkönyvet nyomtattak.
A szavazatok mintegy hét százaléka azonban olyan választópolgároktól jött, akik teljes egészében elektronikus úton, úgynevezett közvetlen rögzítésű elektronikus eszközök (DRE) segítségével voksolnak. A szavazólap tehát egy képernyőn jelenik meg, ahol kattintással vagy gombnyomással adható le a szavazat.
Ezekkel a gépekkel az a probléma, hogy a gép a szavazatot kódolva továbbítja, így viszont a választó nem kap visszajelzést arról, hogy valóban az a szavazat került-e továbbításra, amit ő leadott. Emellett a gépek ki vannak téve a hekkelés veszélyének, így az eredmények valódisága nehezen igazolható.
Ha már a kiberbiztonságnál tartunk, szintén gondot okozhatnak a választási tisztviselőket célzó támadások, például adathalászat vagy rosszindulatú programok formájában.
Az sem mindegy azonban, hogy egyáltalán ki jut el addig, hogy szavazatot adhasson le. A fő szabály szerint az amerikai polgároknak regisztrálniuk kell ahhoz, hogy leadhassák a szavazatukat. Ennek szabályai és határidői államonként eltérők.
Az elmúlt évtizedben több állam is változtatott ezen a rendszeren, kezdve Oregonnal, amely 2015-ben vezette be az úgynevezett automatikus választási regisztrációt (AVR). Ma már huszonnégy állam alkalmaz hasonló rendszert, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a különböző állami nyilvántartások, elsősorban a jogosítványok adatai alapján állítják össze a választói névjegyzéket.
Az AVR mellett azzal szoktak érvelni, hogy megkönnyíti a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára a szavazati joguk gyakorlását. A rendszer hátulütőiről már kevesebb szó esik, pedig az elmúlt hónapokban két államban is botrány robbant ki az AVR segítségével összeállított névjegyzék miatt.
Az úttörő Oregonban például 2021 óta 306 olyan személy került fel a választásra jogosultak listájára, akik nem rendelkeznek amerikai állampolgársággal, tehát nem szavazhatnának. Ráadásul ketten közülük az azóta tartott voksoláson éltek is a lehetőséggel – számolt be róla a Breitbart amerikai hírportál.
A Tim Walz demokrata alelnökjelölt által irányított Minnesota államban szintén vizsgálat indult a választói névjegyzék korrektségével kapcsolatban. Kevin Cline, a Republikánus Nemzeti Bizottság választási integritási tanácsadója és David Hann, a Minnesotai Republikánus Párt elnöke levélben jelezte a Walz-kormányzatnak, hogy egy az államban legálisan élő, de állampolgársággal nem rendelkező személy is kapott előválasztási szavazólapot anélkül, hogy regisztrált volna a szavazásra – írta meg a Fox News amerikai televíziós hálózat.
A demokrata adminisztráció mindkét államban azzal érvel, hogy bár tényleg történt hiba, a választói névjegyzékben szereplő adatokat alaposan ellenőrzik, és az automatikus regisztráció nem fogja befolyásolni a 2024-es amerikai elnökválasztás tisztaságát.
Csakhogy mindkét állam (és összesen mintegy húsz) lehetővé teszi, hogy akár illegális migránsok is kaphassanak jogosítványt, ami felveti a kérdést, hogy mennyire gyakoriak, és pontosan hány személyt érinthetnek az efféle pontatlanságok.
A betonbiztos demokrata fellegvárként elkönyvelt Kalifornia (amely a legtöbb, ötvennégy elektort küldi az elektori kollégiumba) semmit sem bíz a véletlenre. Az állam kormányzója, Gavin Newsom nemrég törvénnyel tiltotta meg, hogy a szavazni kívánóknak igazolniuk kelljen a személyazonosságukat.
Bár sokak szerint a demokraták politikája nemcsak hogy gondatlan, de egyenesen veszélyes is, mivel megnyitja az utat az esetleges csalások és visszaélések előtt, Kalifornia mellett további tucatnyi állam hozott hasonló rendelkezést, köztük olyan kiemelt jelentőségű billegő államok is, mint például Pennsylvania, így a hasonló szabályozások reálisan hatással lehetnek az idei amerikai elnökválasztásra.
Texasnak más a problémája. Az állam főügyésze kénytelen volt pert indítani a Biden–Harris-kormányzat belbiztonsági minisztériuma ellen, ugyanis az nem volt hajlandó segítséget nyújtani az államnak közel félmillió „potenciálisan illegális szavazó” adatainak ellenőrzéséhez. Itt a problémát az okozza, hogy a szóban forgó személyek más államban kiadott dokumentumokkal regisztráltak a voksolásra, Texasnak pedig nincs módja ellenőrizni az állampolgárságukat.
Borítókép: Kesztyűs kézzel bánnak a szavazatokkal az idei amerikai elnökválasztáson? (Fotó: Anadolu via AFP)
