Részint a hatalmas tét, részint a korábbi vádak miatt mindkét politikai oldal aggódik az idei amerikai elnökválasztás tisztasága miatt – vagy legalábbis úgy tesz. Bár az amerikai berendezkedést szokás etalonnak és mintademokráciának tartani, a választás tisztaságára bizony több ponton is leselkednek veszélyek. Cikkünkben ezeket vesszük sorra.
A legutóbbi, 2022-es félidős választásokon az amerikaiak 70 százaléka kézzel, papíralapon szavazott, amelyeket elektronikus szkennerrel, illetve bizonyos ritka esetekben kézzel számoltak meg. A polgárok mintegy negyede olyan gépek segítségével adta le a szavazatát, amelyek fizikai szavazólapokon jelölték a szavazók voksait, majd a szkennerek által feldolgozható papíralapú jegyzőkönyvet nyomtattak.
A szavazatok mintegy hét százaléka azonban olyan választópolgároktól jött, akik teljes egészében elektronikus úton, úgynevezett közvetlen rögzítésű elektronikus eszközök (DRE) segítségével voksolnak. A szavazólap tehát egy képernyőn jelenik meg, ahol kattintással vagy gombnyomással adható le a szavazat.
Ezekkel a gépekkel az a probléma, hogy a gép a szavazatot kódolva továbbítja, így viszont a választó nem kap visszajelzést arról, hogy valóban az a szavazat került-e továbbításra, amit ő leadott. Emellett a gépek ki vannak téve a hekkelés veszélyének, így az eredmények valódisága nehezen igazolható.
Ha már a kiberbiztonságnál tartunk, szintén gondot okozhatnak a választási tisztviselőket célzó támadások, például adathalászat vagy rosszindulatú programok formájában.
Az sem mindegy azonban, hogy egyáltalán ki jut el addig, hogy szavazatot adhasson le. A fő szabály szerint az amerikai polgároknak regisztrálniuk kell ahhoz, hogy leadhassák a szavazatukat. Ennek szabályai és határidői államonként eltérők.
Az elmúlt évtizedben több állam is változtatott ezen a rendszeren, kezdve Oregonnal, amely 2015-ben vezette be az úgynevezett automatikus választási regisztrációt (AVR). Ma már huszonnégy állam alkalmaz hasonló rendszert, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a különböző állami nyilvántartások, elsősorban a jogosítványok adatai alapján állítják össze a választói névjegyzéket.
Az AVR mellett azzal szoktak érvelni, hogy megkönnyíti a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára a szavazati joguk gyakorlását. A rendszer hátulütőiről már kevesebb szó esik, pedig az elmúlt hónapokban két államban is botrány robbant ki az AVR segítségével összeállított névjegyzék miatt.