Párizsban az európai vezetők kijelentették, hogy nélkülük nem lehet békét kötni, és fokozni fogják erőfeszítéseiket Ukrajna támogatására. Képes-e Európa önállóan finanszírozni és fenntartani Ukrajna védelmét, ha az Egyesült Államok szerepe csökken?
Néha hatalmas szakadék tátong a nyilatkozatok és a valóság között. A világ, amely felé tartunk, erős és határozott országok számára készült. Európa nem egy ország, és nem is egy erős, integrált katonai és gazdasági hatalom. Az Ukrajna feletti ellenőrzése lassan eltűnik. Az EU többször is kijelentette, hogy a háborút a teljes felszabadulásig folytatni kell. Ez a hozzáállás delegitimálja a tárgyalóasztalnál való részvétel iránti igényt
mondta lapunknak Ramachandra Byrappa, a Külügyi Intézet vezető kutatója, hozzátéve:
Európának nincsenek eszközei arra, hogy háborús körülmények között finanszírozza Ukrajna védelmét. Szinte nincs is gazdasági növekedése.
A szakértő szerint Európának számos kihívással kell szembenéznie: a saját mesterségesintelligencia-pólus hiánya, a digitális szakadék, az új fenyegetések az Északi-sarkvidéken és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok, miközben a társadalom a szétesés szélén áll.
A dilemma tehát az ukrajnai háború finanszírozása és a további hanyatlás és szétesés elkerülése között áll.
Ramachandra Byrappa kiemelte:
Az Egyesült Államok nem akarja Európát független szereplőként látni a világ színpadán. Harminc évvel ezelőtt Európa volt az USA igazi kihívója, nem Kína. Aztán az USA kitalálta a globalizációt, hogy Európa ipari kapacitását pusztítsa azzal, hogy azt Kínába helyezi át. Putyin elnök az úgynevezett közös otthon koncepcióját javasolta, amit elutasítottak.
Emlékeztetett: Franciaország az 1990-es években élen járt a digitális innovációban, de Németország és Európa többi része kigúnyolta az egész Európára kiterjedő digitális forradalomra vonatkozó francia javaslatot.
A szakértő szerint Európának lehetősége van arra, hogy az indo-mediterrán szuperrégióval való összekapcsolódással újjáéledjen, de várjuk meg, hogy Európa mennyire kreatívan szalasztja el ezt a lehetőséget.
Úgy tűnik, Európa a saját maga ellensége. Ahhoz, hogy helyet foglalhasson a globális kormányzás asztalánál, valakinek kell lennünk, jelenleg Európa láthatatlan.
Ramachandra Byrappa arról is beszélt, hogy a Baltikum helyzete különösen érdekes, mert szükségük van Amerikára. Nem hiszik, hogy Európa önállóan meg tudja védeni őket, illetve nem akarják, hogy Oroszország győzzön vagy erős pozíciót szerezzen Ukrajnában, mert ők lehetnek a következők. Ezért a Baltikum nem akar rossz viszonyba kerülni a Trump-adminisztrációval, de a többi európai ország kicsit keményebben akarná támogatni Ukrajnát, ha nem kerülnek a tárgyalóasztalhoz. Ezáltal megosztott az európai hozzáállás, így elképzelhető, hogy Európa egységesen nem fogadja el a végmegállapodást.
