A háborúpárti Európa jelenleg láthatatlan

Ramachandra Byrappa a Külügyi Intézet vezető kutatója szerint Európa dilemmája az, hogy az ukrajnai háború finanszírozása és a további hanyatlás és szétesés elkerülése között áll.

2025. 02. 28. 5:20
Manfred Weber, Ursula von der Leyen és Markus Söder, a CSU elnöke. (Fotó: SVEN HOPPE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hosszú távú normalitás a cél

A szakértő szerint látszik, hogy „mind az Egyesült Államok, mind Oroszország szeretne valamilyen szinten hosszú távú normalitást elérni a két ország közötti kapcsolatokban”, mivel az orosz–kínai függőség nincs érdekükben. Oroszország azért lett függő Kínától, mert Amerika folyamatosan szankciókat vezetett be ellene a 2008-as georgiai beavatkozás óta. Ezt a káros folyamatot akarják visszafordítani. 

Trump elnök azt az ötletet is jelezte, hogy Oroszország visszatérhet a G8-ba, mivel nem tekint Oroszországra veszélyforrásként és kihívóként. 

Globális szinten ez a normalitás közeledik más közép- és nagyhatalmak pozíciójához is. India, Szaúd-Arábia, Indonézia és Brazília mindnyájan jó kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal, és Trump elnök ehhez a pozícióhoz is szeretné igazítani az új amerikai globális átrendezést. Ezáltal elkerülhető az a lehetőség, hogy az elkeseredett államok, mint a BRICS+ alternatívát keressenek, például a dedollarizációs politika.

Rijád maradhat a békebázis

Bejelentkeznek mások is, mint Törökország, de marad Rijád mint békebázis, mert Törökország NATO-tag, és az érdekeltsége szétágazó, ezért talán marad az eredeti helyszín. A tárgyaló felek úgy tűnik, elégedettek, és akár érdekük is Szaúd-Arábia státusát emelni a továbbiakban, hogy maradhasson a Közel-Kelet stabil pillére.

emelte ki a szakértő, hozzátéve:

Az, hogy Európa később csatlakozik a tárgyaláshoz olyan, mint amikor az étterembe később érkező rendezi a bőséges vacsora számláját. Az első részben zajlik Amerika és Oroszország világrendi elképzeléseinek összehangolása, a második felében pedig a kínos ukrán kérdések rendezése. Ennek a vége felé hívhatják csak Ukrajnát és Európát, amikor az alapok szilárdak. Ezek után Európa kényszerből majd építheti az amerikai és orosz akaratot. Ukrajna aggodalma jogos, de valószínű nincs eszköze változtatni a folyamatokat.

A frontvonalon kialakult helyzet segítheti a békefolyamatokat.

A romló helyzet Amerika és Oroszország számára is jelenleg üdvözlendő. Így Amerika kényszeríteni tudja Ukrajnát, hogy szót fogadjon, és Oroszország követelései legitimnek tűnhetnek majd. Ebben a helyzetben Oroszország bedobhat újabb követeléseket abban a reményben, hogy az eredeti, Ukrajna fölöttiek biztosan megvalósulnak. Az biztos, hogy Európa elvesztette az összes aduászát, így kényszerből fogadnia kell egy újabb Jalta szerű biztonsági architektúrát

– mondta a szakértő.

Borítókép: Manfred Weber, Ursula von der Leyen és Markus Söder, a CSU elnöke. (Fotó: Sven Hoppe/DPA/dpa Picture-Alliance via AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.