Magyarország migrációs politikája követendő példa Európa számára – hangzott el pénteken a spanyol parlament alsóházában. Az „Európa kapuinak őrzése: a magyar migrációs modell” címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésen politikusok és szakértők tárgyaltak Európa, azon belül is Spanyolország és Magyarország illegális bevándorlást érintő stratégiájáról. A rendezvényt az Alapjogokért Központ (AK) madridi irodája, a Migrációkutató Központ, valamint a jobboldali Vox párt szervezte.
A spanyoloknak és az európaiaknak vannak olyan példaképeik, mint a magyar kormány, amely teljes mértékben megérti az illegális bevándorlás jelentette veszélyt
– fogalmazott Pepa Millán, a Vox szóvivője köszöntő beszédében. Elmondta, hogy pártja a magyar migrációs politikára pozitív és követendő példaként tekint. A magyar kormány intézkedései véleményük szerint a leghatékonyabbak voltak Európában az illegális migráció visszaszorítása terén. Kiemelte, hogy Spanyolországot, azon belül is a Kanári-szigeteket, minden idők legsúlyosabb migrációs és humanitárius válsága sújtja. A legkisebb sziget, El Hierro befogadórendszere 2023 őszén gyakorlatilag összeomlott, miután rövid idő leforgása alatt több ezer bevándorló érkezett hozzájuk a migránsmaffia csónakjain. Mivel a probléma azóta csak eszkalálódik, Millán kiemelte, hogy Spanyolországnak a magyarországihoz hasonló határvédelmi intézkedések megtételére van szüksége, méghozzá haladéktalanul.
Az Alapjogokért Központ madridi irodavezetője beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Spanyolországnak és Európának kötelessége megvédeni határait az illegális bevándorlók áradatával szemben, akik között egyre több a potenciális terrorista.
Az ellenőrizetlen bevándorlás következményei már jelen vannak. A bevándorlók egyre növekvő száma, a terrortámadások és a korábban ritkán látott bűncselekmények miatt Spanyolországban ma már folyamatosan 4-es szintű terrorkészültség van érvényben. Szinte minden nap történik tragédia, legutóbb tegnap Németországban, ahol egy afgán menedékkérő az emberek közé hajtott Münchenben, és több tucat embernek okozott sérülést. Ez Európában mostanra mindennapi valósággá vált
– fogalmazott Farkas Vajk, hozzátéve, hogy az Orbán-kormány 2015 óta megtett lépéseinek köszönhetően Magyarországon keresztül egyetlen illegális migráns sem lép be Európába.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tömeges bevándorlás teljesen átírja a társadalmi szerkezetet Európában.
Franciaországban a bevándorló származású lakosság aránya már majdnem 15 százalék, Spanyolországban pedig vannak olyan tartományok, ahol az újszülöttek 80 százalékának legalább az egyik szülője migráns. Mindeközben egy, az Európai Unió összes tagállamában végzett felmérés szerint az európaiak 53 százaléka negatív jelenségnek tartja a tömeges bevándorlást, 65 százaléka gondolja úgy, hogy emiatt megnövekedett a bűnözés, 63 százaléka pedig tapasztalt már vallási vagy kulturális konfliktust a bevándorlás miatt.
Rocío de Meer, a Vox demográfiai vészhelyzetekkel és szociálpolitikával foglalkozó szóvivője elsősorban a Spanyolországot sújtó demográfiai válságról beszélt. Elmondta, hogy egyes régiókban – főként a kiüresedett vidéki területeken – ezek a folyamatok egyre kedvezőtlenebbül alakulnak.
Spanyolországban van olyan település, ahol húsz éve egyetlen gyerek sem született (…) mindeközben már több marokkói él az országban, mint asztúriai (…) ha a dolgok így folytatódnak tovább, nagyon sötét jövő vár az országra
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy Spanyolországban a rossz migrációs politika mellé egy nem működő családpolitika társul, amelyen sürgősen változtatni kell, méghozzá magyar mintára. Magyarország ugyanis olyan lépéseket tett az elmúlt egy évtizedben, amelyekkel biztonságosabb jövőt teremtett saját állampolgárainak; egy ponton úgy döntött, hogy a nemzeti szuverenitás elsődleges, és önmagát, valamint saját kultúráját helyezte előtérbe. Spanyolország szempontjából is ez lenne a kulcsfontosságú lépés.
Nincs szó idegengyűlöletről. Arról van szó, hogy elsősorban a sajátjainkat kell szeretni és védeni. A mi civilizációnkat, kultúránkat, közösségünket kell védeni, mert egyre inkább fenyegetve van
– hangsúlyozta.
A Vox képviselője problémaként említette meg azt is, hogy az érkező illegális bevándorlók nagy része minimális hajlandóságot sem mutat arra, hogy beilleszkedjen a spanyol társadalomba, és hasonlóak a tapasztalatok a többi, illegális migráció által kiemelten sújtott európai országban is.
Ezreket kellene visszaküldeni Európából a saját kultúrájukba (…) és meg kellene nehezíteni az állampolgárság megszerzését is, hogy azok, akik nem integrálják magukat egy adott kultúrába, azok semmiképp se kaphassanak állampolgárságot
– mondta.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői között volt Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója is, aki a magyar kormány politikai irányvonalát elemezve elmondta, hogy Magyarország az elmúlt évtizedben átértékelte migrációs stratégiáját, és az EU közös elképzelései helyett a nemzeti érdekeket helyezte előtérbe, ami kulcsfontosságú lépés volt. Hozzátette, hogy a Magyarországot célzó, sorozatos brüsszeli támadások után végre más tagállamok, például Svédország és Németország, is felismerték a kontroll nélküli bevándorlás veszélyeit, és maguk is szigorúbb migrációs politikát kezdtek alkalmazni.
Kiemelte, hogy Európának be kellene látnia végre, hogy téves az az elképzelés, miszerint a határaihoz érkező migránsok menekültek.
Ezek az emberek nem a társadalom kiszolgáltatott csoportjaiba tartoznak, hanem minimum középosztálybeliek. Kiemelte, hogy az illegális bevándorlók jelentős része egy-egy útért átszámolva 2-4 millió forintot fizet ki a migránsmaffiának, amit egy mélyszegénységben élő, éhező ember nem tud megtenni.
Miguel Ángel Quintana Paz, a Szociológiai, Gazdaságtudományi és Politikai Felsőfokú Intézet tudományos igazgatója is felszólalt, aki elsősorban a baloldal veszélyes kommunikációjára hívta fel a figyelmet. Az amerikai elnök, Donald Trump intézkedései kapcsán például rendszerint a migránsok deportálásáról beszélnek repatriálás, vagyis hazatelepítés helyett.
Ez szerinte rendkívül veszélyes, és mielőbb ellensúlyozni szükséges, mivel a kifejezés az emberekben olyan történelmi időszak emlékeit idézi fel, amelyet egyetlen jelenlegi jobboldali politikai vezető sem ismételne meg, miközben a baloldal ezt a látszatot próbálja kelteni.
Quintana Paz többször is idézte Orbán Viktort, akivel a múlt hétvégi Patrióták Európáért pártcsalád madridi csúcstalálkozója idején a La Gaceta számára készített exkluzív interjút. A magyar miniszterelnökre a nemzeti szuverenitás, az erős határok, a keresztény identitás és a család védelmének egyik világszinten vezető alakjaként utalt. Orbán a lapnak adott baráti hangulatú interjúja során amellett, hogy beszélt a Spanyolország és Magyarország közötti jó viszonyról és a közös történelmi szálakról, kiemelte a Vox és egyben a Patrióták elnöke, Santiago Abascal munkájának fontosságát.
Abascal és a Vox motivál és inspirál minket. A magyarság lelkének fontos az a bizonyos nagyság, amiről Abascal folyamatosan beszél
– fogalmazott a magyar kormányfő. Hozzátette, hogy látva a világban végbemenő változásokat, hisz abban, hogy a patriótáké a jövő, és reményei szerint a Vox munkájának köszönhetően ezt a spanyol emberek is belátják majd, és az ország képes lesz ráállni a változás útjára.
Borítókép: Európa kapuinak őrzése: a magyar migrációs modell címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést Spanyolországban (Fotó:Tóth Brigitta)
