Míg 2013-ban csak alig minden negyedik elítéltnek nem volt német útlevele, addig tíz évvel később a hatósági adatok már más képet mutatnak: a 656 901 elítélt 39 százaléka külföldi volt. 2013-ban a külföldiek aránya 24 százalék volt (185 042 elítélés) az összes, 755 938 elítéltből – hívta fel rá a figyelmet a Nius hírportál.
Ez azt jelenti, hogy tíz év alatt 170 ezerrel csökkent az elítélt németek száma – ezzel szemben 71 ezerrel több ítélet született külföldiek ellen.
Németországban a bűnelkövetők 14 éves kortól számítanak büntethető korúnak. Ha az elítélteket a lakosságon belüli arányokhoz viszonyítjuk, még egyértelműbbé válik az eltérés:
- 2023-ban ezer németre pontosan hat ítélet jutott;
- Ugyanebben az évben ezer külföldire körülbelül 21 ítélet jutott.
Vagyis több mint háromszor annyi, mint a németekre.
René Springer AfD-s politikus a Bild német lapnak azt mondta, hogy
ez a fejlemény „a teljesen elhibázott bevándorláspolitika egyenes következménye”.
Hozzátette, meg kell szüntetni az ellenőrizetlen migrációt, és meg kell erősíteni „polgáraink fokozottabb védelmét az importált bűnözéssel szemben”.
A német választási kampányban az AfD egyik fő üzenete a választók felé, hogy a bűnözés összefügg a migrációval, és a hagyományos pártok képtelenek fenntartani a közbiztonságot. Mint ismert, az elmúlt hetekben több támadás is megrázta Németországot. Januárban egy afgán férfi követett el halálos késelést Dél-Németországban, amely két halálos áldozatot követelt – köztük egy kétéves kisfiúét. Alig két hete pedig a tömegbe hajtott egy migráns Münchenben.
Borítókép: Német rendőrök (illusztráció) (Fotó: AFP)
