Elitcsere zajlik az Egyesült Államokban

Nem újdonságokról beszélt rekordhosszúságú kongresszusi beszédében Donald Trump amerikai elnök, hanem a kampányában tett ígéretei végrehajtását részletezte – értékelt lapunknak Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Trump nem csupán a határvédelemmel és az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban kezdett el rendet tenni, de a mélyállam lebontásához is hozzálátott, ennek kapcsán pedig példa nélküli elitcsere zajlik az Egyesült Államokban – hívta fel a figyelmet Fekete Rajmund.

Donald Trump amerikai elnök Fotó: Getty Images via AFP

Óriási lendülettel látott hozzá az Egyesült Államok új pályára állításához Donald Trump. Az elnök elmondta, hogy a hivatalba lépése óta eltelt hat hétben mintegy száz végrehajtási rendeletet és több mint négyszáz végrehajtási intézkedést írt alá, szemben elődjével, Joe Bidennel, akit a valaha volt legrosszabb amerikai elnöknek nevezett – mondta el a Magyar Nemzetnek Fekete Rajmund Amerika-szakértő, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.

Fekete Rajmund szerint Trump kongresszusi beszédében a kampányban tett ígéretei végrehajtását részletezte (Fotó: AFP)

Az amerikai elnök egy rekordhosszú, több mint másfél órás beszédet tartott a kongresszusban, ahol tulajdonképpen a hivatalba lépése óta eltelt időszak eredményeiről számolt be és a jövőbeli célokról

– fogalmazott Fekete Rajmund. Magyar szempontból Trump beszédének legfontosabb része épp a vége volt, az elnök ekkor tért ki ugyanis az orosz–ukrán háború kérdésére.

Az emlékezetes pénteki összezördülés során Zelenszkij ugyanazt az agresszív és hisztérikus, lekezelő stílust képviselte, amihez az elmúlt három évben a nyugat-európai elit hozzászoktatta, de itt egy teljesen más adminisztrációval találta szemben magát

– emlékeztetett a szakértő. Hozzá kell tenni, hogy Zelenszkijt a saját stábja sem készítette fel rendesen, hiszen várható volt, hogy Donald Trump mást képvisel az orosz–ukrán háború ügyében, mint a demokrata adminisztráció – mutatott rá.

Fekete Rajmund szerint Trump és Vance „hazafelé”, az amerikai népnek is beszéltek. Trumpnak a kampány során az volt az egyik ígérete, hogy ismét a világ vezető hatalmává teszi az Egyesült Államokat, amellyel nem lehet packázni.

Nem engedheti meg magának, hogy odamegy egy másik ország vezetője és felkérdezi a vendéglátót, az Amerikai Egyesült Államok elnökét

– mutatott rá. Trump azt is megemlítette, hogy levelet kapott Zelenszkijtől, amelyben az ukrán elnök leszögezte, hogy amerikai vezetéssel képzeli el az orosz–ukrán háború lezárását és kész aláírni az ásványkincsekről szóló megállapodást. Elmondta továbbá azt is, hogy komoly megbeszéléseket folytatnak Oroszországgal, tehát tárgyalnak a békéről és határozott jelzéseket kaptak arra vonatkozóan, hogy az oroszok is készen állnak erre.

Ezzel kapcsolatban tegnap Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője is megszólalt, aki az Ukrajnának szánt amerikai segélyek felfüggesztése kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a segélyek leállítása tárgyalásra késztetheti Ukrajnát, Moszkva pedig üdvözli az amerikai elnök béketeremtésre vonatkozó kijelentéseit – idézte fel Fekete Rajmund.

Trump pedig arról beszélt, hogy fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy véget vessen az Ukrajnában zajló kegyetlen konfliktusnak, és nem volt rest beleállni Európába, mondván, az több pénzt költ az orosz olajra, mint Ukrajna megsegítésére

– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok több száz milliárd dolláros segélyt adott Ukrajnának. Véleménye szerint Magyarország álláspontja az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban az elmúlt három évben teljesen következetes volt: minél hamarabb meg kell kezdeni a béketárgyalásokat, és minél hamarabb le kell zárni ezt az öldöklést, amely a szomszédunkban zajlik. Ezt a véleményt a magyar kormány eddig „ellenszélben” képviselte, most azonban Donald Trump hivatalba lépésével „hatalmas hátszelet és erős szövetségest kaptunk”. A béke kérdésével kapcsolatban diplomáciai nagyüzem van a magyar kormány részéről, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például épp a tegnapi nap folyamán Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel tárgyalt, ma Orbán Viktor miniszterelnök Emmanuel Macron francia elnökkel találkozik, holnap pedig a rendkívüli EU-csúcsra kerül sor – sorolta.

Természetesen Trump szót ejtett a vámok kérdéséről is.

Kijelenthető, hogy kereskedelmi háborút indított a három legfontosabb kereskedelmi partnere, Mexikó, Kanada és Kína ellen, és szemet szemért válaszlépéseket ígért, valamint bejelentette, hogy április 2-án bevezetik a viszonosságon alapuló vámrendszert. Az amerikai elnük úgy fogalmazott, hogy az amerikai vámok nemcsak a munkahelyek védelméről szólnak, hanem az ország lelkének a védelméről is

– hívta fel a figyelmet Fekete Rajmund.

Az illegális bevándorlással kapcsolatban Trump a kongresszus segítségét is kérte, sürgette a törvényhozókat, hogy növeljék a határbiztonság finanszírozását. Ha a demokraták megakadályozzák a bevándorlási törvény elfogadását, azzal aláássák az elnök programját. Trump további forrásokat szeretne allokálni a deportálások végrehajtására.

Mindenki azt feltételezte, hogy az illegális bevándorlás helyzetének rendezéséhez új törvényekre van szükség. Most kiderült, hogy csak egy új elnök kellett

– emelte ki a szakértő. Trump bírálta elődje migrációs politikáját, amelynek következtében több millió illegális migráns árasztotta el az országot, ami együtt jár azzal, hogy a közbiztonság romlásnak indult.

Donald Trump egy nagyon komplex helyzetben tartott beszédet, és egyértelmű volt, hogy nem a mainstream sajtónak, hanem az amerikai néphez beszélt

– világított rá Fekete Rajmund, megjegyezve: az elnök több hétköznapi hős történetét is megosztotta. Ennek legmeghatóbb pillanata talán az volt, amikor a 13 éves – egyébként agydaganattal diagnosztizált – D. J. Danielst a titkosszolgálat tiszteletbeli ügynökévé nevezték ki.

Donald Trump egyszerűen sorra végrehajtja mindazt, amit a kampányában megígért: nekimegy a woke-ideológiának, amely megmérgezte az amerikai társadalmat. Le akarja zárni az orosz–ukrán háborút, vámokat vet ki, és elkezdi lebontani az úgynevezett mélyállamot, vagy ahogy az amerikaiak előszeretettel fogalmaznak, elkezdi „lecsapolni a mocsarat”.

Az amerikai elnök 2016-ban kormányon volt, de hatalma nem volt. Most kormányon van, megvan a hatalma is, adott az a háttércsapat, amellyel ezt a munkát el tudta kezdeni. Látszik, hogy tudatosan készült arra, hogy amennyiben megválasztják az Egyesült Államok elnökének, akkor milyen változtatásokat fog véghez vinni az amerikai politikában” – hangsúlyozta a szakértő.

Amit most látunk, az egy elitcsere, amire még nem volt példa az Egyesült Államok történetében

– emelte ki, hozzátéve, hogy az elmúlt négy évben, Joe Biden elnöksége alatt bebizonyosodott, hogy a mélyállami struktúra olyan szinten kiépült, hogy gyakorlatilag elnök nélkül is el tudják kormányozni az országot.

Ebbe a folyamatba illeszkedik a USAID finanszírozásának felfüggesztése és felülvizsgálata. Azzal, hogy Elon Muskot bevette a kormányába, J. D. Vance-t pedig az alelnökévé tette, maga mögé állította a Szilícium-völgyet, és ezek az emberek tényleg abban érdekeltek, hogy a dollármilliókat vagy inkább milliárdokat felemésztő mélyállami struktúrát lebontsák, és megvizsgálják, mire költik valójában a pénzeket. Trump a kedd esti beszédében konkrét példákat emlegetve beszélt ezekről.

Ennek az egésznek még az elején járunk, a USAID körül kialakult botrány csak a jéghegy csúcsa. Ha a többi minisztériumot és a keresztfinanszírozásokat is elkezdik vizsgálni, mindenki sorra fog kerülni

– fogalmazott Fekete Rajmund, hozzátéve, hogy sem Musk, sem Trump, de még Vance sem a klasszikus politikusi logika mentén gondolkodik, nem a politika közegében szocializálódott, és nem is feltétlenül érdeklik az ilyen szabályok, megvan ugyanis a saját konkrét elképzelésük.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: Getty Images/AFP)