Az Albánia, Koszovó és Horvátország között aláírt védelmi együttműködésről szóló egyezményt Szerbia államvezetése a regionális stabilitást aláásó lépésként és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát sértő provokatív kezdeményezésként értelmezte. Aláírói ugyanakkor azt állítják, hogy a katonai dokumentum célja a regionális stabilitás megerősítése, valamint a hadiipar közötti tudáscsere és együttműködés, közölte a Kosovo Online koszovói hírportál.
A megállapodást a minap írta alá Tiranában a horvát, az albán és a koszovói védelmi miniszter .
Katonai megállapodást kötöttek Szerbia szomszédai
Az albán tárcavezető szerint Koszovónak és Albániának van mit tanulnia Horvátországtól, Pristina szerint pedig az együttműködés célja nem az, hogy bárkit is veszélybe sodorjon, hanem az, hogy üzenetet küldjön mindazoknak, akik veszélyeztetni merik a nyugat-balkáni stabilitást, A horvát miniszter pedig azt mondta, hogy az említett együttműködés elsősorban a hírszerzési rendszerben fog megvalósulni, és a védelmi ipar fejlesztését célozza. Bejelentette azt a lehetőséget is, hogy Bulgária csatlakozzon ehhez a trióhoz.
Megértettük az üzenetet, nagyon aggódunk amiatt, amit csinálnak
– ez volt Alekszandar Vucsics szerb elnök első reakciója, aki Mark Rutte NATO-főtitkárral is tárgyalt erről a témáról. Ahogy Vucsics fogalmazott: felhívta Rutte figyelmét, hogy egy ilyen memorandum sérti a korábbi megállapodásokat.
A szerb külügyminisztérium bejelentette, hogy sürgősen Horvátország és Albánia külügyminisztériumához fordul. Belgrád magyarázatot vár az aláírással kapcsolatban, azt azonban leszögezi, hogy katonai semlegessége ellenére Szerbia aktív a terrorizmus és minden modern biztonsági fenyegetés elleni küzdelemben, és kész megfontolni a jóhiszemű együttműködést Horvátországgal és Albániával.
Ez a Szerbia nélkül, Pristinával megvalósuló kezdeményezés azonban nyílt provokációt jelent
– húzták alá.
A belgrádi aggodalmakra reagálva Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök kijelentette, hogy a memorandum nem irányul senki ellen.
Kölcsönös együttműködési dokumentumról van szó, nincs benne ellenséges jelleg
A szerb kormány eltűnt személyekkel foglalkozó bizottságának elnöke, Veljko Odalovics ugyanakkor úgy értékeli, hogy az Albánia, Horvátország és Koszovó együttműködéséről szóló dokumentum provokatív nyilatkozat, amelynek célja a térség destabilizálása.
A nyilatkozat nagyon provokatív, mert feltételesen egy új biztonsági erő létrehozásáról van szó, ahogyan azt látják, amelybe beletartozik valaki, akinek az 1244-es határozat szerint nem is lehet hadserege
– mondta Odalovics.
Hozzátette, a nyilatkozat nem szolgál más célt, mint egy nagy katonai front, egy katonai erő létrehozását.
Ebből semmi jó nem származhat. Remélem, hogy az erre reagálni köteles központok, elsősorban az UNMIK és az EULEX, amelyek Koszovó területén a joghatóság egy részéért felelősek, figyelmeztetni fognak erre a veszélyre
– közölte.
Úgy vélte, ebben a kérdésben a NATO-nak kell elsőként döntenie, mert az az egyetlen garancia a békére és a biztonságra Koszovó területén.
Az együttműködés ugyanakkor azt is jelzi, hogy fel kell készülni a balkáni új biztonsági helyzetre, tekintettel arra, hogy a Koszovói Biztonsági Erők a koszovói fegyveres erőkké való átalakulásra készülnek, amely a tervek szerint formálisan 2028-ban fejeződik be. Erről beszélt a Stratégiai Politikai Tanács ügyvezető igazgatója, Nikola Lunics.
Ez biztosan nem fog stabilitást hozni a térségünkbe, ha folytatjuk a virtuális fegyverkezési versenyt, ha továbbra is kontroll nélkül vásárolunk fegyvereket, miközben tudjuk, hogy társadalmaink és államaink a régióban nem képesek és nincs is anyagi alapjuk egy ilyen fegyverkezési versenyre
– szögezte le.
Hozzátette, hogy a régióban befejezetlen történelemnek vagyunk szemtanúi, és a régió országai között nagyon magas szinten van a bizalmatlanság.
Aki realista és felelősségteljes, az tökéletesen megérti az Albánia, Horvátország és Koszovó közötti katonai szövetség üzenetét. Ezt mondta a koszovói Szerb Lista elnöke, Zlatan Elek. Hozzátette:
Számomra ez felelősségre és óvatosságra való felhívás.
Szerinte a mostani történések is azt jelzik, hogy a szerb népre nehezedő nyomás nem enyhül, és Albin Kurti miniszterelnök hatalmának utolsó napjai az előző négy évhez hasonlóan a szerb nép fizikai és intézményi bántalmazásával telnek el.
A szerb politikus felidézte a közelmúltban történt esetet, amikor három szerbet és egy bosnyák fiút megvertek Kurti rendőrei.
A 14 éves gyerekeket brutálisan letartóztatták, és sem szüleiket, sem ügyvédeiket nem tájékoztatták a letartóztatásról, mindezt a koszovói rendőrség munkáját felügyelni hivatott EULEX-tagok vigyázó szeme előtt
– hangsúlyozza Elek.
Szerbia egyébként szomorú dátumra emlékezik március 24-én. Ezen a napon, 26 évvel ezelőtt kezdődtek a NATO légicsapásai a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen. 1200-2500 ember halt meg a 78 napos bombázás során.
A történelem során először az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül döntöttek az akkori JSZK bombázásáról.
A parancsot Javier Solana NATO-főtitkár adta ki a szövetséges erők akkori parancsnokának, Wesley Clark amerikai tábornoknak.
Borítókép: Horvát katonák (Fotó: AFP)
