A Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázásából visszamaradt bombák és az akkori konfliktusból származó aknák továbbra is veszélyt jelentenek az emberek biztonságára. Erről ír a Kosovo Online. Japán pristinai nagykövetsége a közelmúltban bejelentette, hogy közel kétszázezer eurót fektet be Gracsanica és Dél-Mitrovica településeken a robbanószerkezetek maradványainak felszámolására irányuló projektbe. A becslések szerint Koszovó teljes területén még mindig körülbelül kilenc négyzetkilométeres területen található kazettás lőszer.
Koszovó következő öt évre szóló aknamentesítési stratégiáját tavaly nyáron indították útjára. A dokumentum szerint a balkáni ország 17 községének területén még mindig találhatók robbanószerkezetek.
A koszovói aknamentesítésben nemzetközi szervezetek vesznek részt, köztük a KFOR is.
A Japán által most adományozott pénzt a kazettás lőszerek és a taposóaknák maradványainak eltávolítására szánják. Gracsanica község helyi biztonsági bizottságának elnöke, Sznezsana Jovanovics azonban kifogásokat emelt a munkával kapcsolatban. Azt mondta, nem ismeri a megvalósítandó projekt részleteit. Arra panaszkodott, hogy a helyi hatóságokkal és a polgárokkal általában nem veszik fel megfelelően a kapcsolatot annak érdekében, hogy valóban megtisztítsák a település területét a NATO 1999-es bombázása után visszamaradt robbanószerkezetektől.
Lehet, hogy Livadje lakosai tudják, de az önkormányzatot és az itt jelen lévő biztonsági struktúrákat is tájékoztatni kell
– mondta Jovanovics.
Hozzátette, hogy a biztonsági bizottság tagjaként a korábbi években a KFOR-hoz és a rendőrséghez fordult a Kisnicában ledobott, fel nem robbant bombákkal kapcsolatban.
Néhány olyan házak közelében van, ahol emberek laknak, például száz méterre a saját házamtól. Még soha senki nem foglalkozott ezzel. Körbementek, de nem tettek semmit. Zavaros ez a terület, ez a település bányászati részéhez tartozik, és lehet, hogy emiatt nem akarnak vele foglalkozni, de nem tudom. Nem törődnek annyira az emberek biztonságával, hogy alaposabban foglalkozzanak vele. A Zelenika-domb egy részét, ahol, mint mondják, katonai raktárak voltak, néhány éve vizsgálta valamelyik szervezet, de nem tudni, mit csináltak. A gracsanicai hatóságokat nem kapcsolják be az ügybe, és magát a közösséget sem, hogy mindent a végsőkig kivizsgáljanak
– húzta alá.
A Szerbiában 2002-ben alapított Aknamentesítési Központ adatai szerint az 1999-es bombázás során a NATO több száz helyszínt bombázott kazettás bombákkal, 16 községben használták ezeket a robbanószerkezeteket: Nisben, Kraljevóban, Bruszban és még egyéb településeken.
Bojan Glamocslija, a központ igazgatója elmondta, hogy Szerbiát nagyrészt megtisztították a kazettás bombáktól, és az aknamentesítő projektek végrehajtása még hátra van Bujanovacon és az Uzsice melletti Ponikve repülőtéren, ahol kazettás bombák vannak. Megdöbbentő adat azonban az is, hogy még mindig vannak nagy légibombák 150 helyen.
Eddig 66 millió négyzetméternyi területet tisztítottak meg, és csaknem ötvenezer darab háborús robbanóanyag – aknák, kazettás bombák, nagy légibombák – semmisült meg. Eddig több mint háromszáz sikeresen megvalósított projektünk volt
– közölte Glamocslija.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozatának megfelelően Koszovó területe az UNMIK fennhatósága alá tartozik, ezért ennek a központnak nem áll rendelkezésére adat az azon a területen maradt robbanószerkezetekről.
Mint rámutatott, mindig új helyszínről jelenhetnek meg információk, és soha nem mondható el, hogy a munka teljesen befejeződött volna, mert előfordul, hogy még a balkáni háborúkból is találnak robbanószerkezeteket a földben. Kiemelte: több mint 150 helyen vannak nagy légibombák 1999-ből.
Közel húsz évvel ezelőtt volt egy robbanás Paratyinban, és még mindig nem sikerült megoldanunk ezt a problémát
– mondta a szakértő.
Az elmúlt években több erdőtűz is pusztított Szerbiában, s ekkor derült ki, hogy valahol aknák vannak, mert voltak olyan helyek, ahol akár ötven detonáció is történt.
Nem csak mi küzdünk ezekkel a problémákkal, sok országban ugyanez a helyzet, ahol háborúk voltak
– húzta alá Glamocslija.
Civil áldozatokat követeltek a NATO bombái
Mint arról korábban a V4NA nemzetközi hírügynökség is beszámolt, rengeteg civil áldozata is volt az 1999-es légicsapásoknak. A 78 napon át tartó akciót annak ellenére hajtotta végre a szövetség, hogy azt nem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
A támadásban sok ártatlan ember is meghalt, újságírók, civilek.
A háborút követő években is éreztetik még hatásukat az akkori támadások. A V4NA arról is írt, hogy több ezer olyan szerb állampolgár van, aki a NATO bombái miatt lett rákos. A daganatos betegek közül többen be is perelték a katonai szövetséget. Pontosan egy hét múlva, azaz március 24-én lesz 26 éve, hogy a NATO bombázni kezdte Jugoszláviát.
Borítókép: Közeleg a Jugoszlávia elleni NATO-bombázás évfordulója (Fotó: AFP)
