Az Oresnyik révén Oroszország határán van annak, hogy ne legyen szüksége nukleáris fegyverek bevetésére – jegyezte meg egy tavaly decemberi interjúban Vlagyimir Putyin orosz elnök. Bár a kijelentés talán túlzás, az új orosz fegyver megbéníthatja a NATO-tagállamok légierejét egy esetleges háború esetén – mutat rá a Foreign Policy külpolitikai magazin elemzése.
Bár az Oresnyik valószínűleg felszerelhető nukleáris töltettel, hagyományos fegyverként is súlyos károkat okozhat. A közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, amelyet az oroszok első ízben novemberben vetettek be egy Dnyipróban található rakétagyártó üzem ellen, összesen 36 robbanófejet hordozhat, ami elegendő ahhoz, hogy nagy területen okozzon jelentős károkat.
Ily módon egy háború esetén napok alatt megbéníthatja a NATO-tagállamok légierejét, az ugyanis az évtizedek óta tartó megszorítások miatt néhány nagy légibázison koncentrálódik. A széles körben használt F–35-ösök ráadásul olyan kifinomult szerkezetek, hogy karbantartásukhoz komoly hangárokra van szükség, így még ha maguk a vadászgépek megmenekülnek is, a bázisok híján nem sokáig lennének harcképesek.
Az Oresnyikből, bár drága, sokkal kevesebb szükséges egy légibázis működésképtelenné tételéhez, mint például egy Iszkander rakétából, ráadásul az utóbbi pontossági problémáit is kiküszöböli az Oresnyik felépítése.
A jelenlegi európai légvédelmi rendszerek képtelenek elfogni az Oresnyiket, ugyanis az az elfogási magasságuk felett repül, és túl gyorsan érkezik a földre a legtöbb terminális elfogórendszer, például az istenített amerikai Patriot számára. Azokból a rendszerekből, amelyek képesek lehetnek az Oresnyik elfogására, ilyen például az Arrow 3 és az SM-3 Block IIA, egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség.
Függetlenül attól, hogy az ukrajnai háború hogyan ér véget, a NATO egy-két évtized múlva egy újra felfegyverzett Oroszországgal szembesülhet, amely olyan újjáépített arzenállal rendelkezik, amelyben a nagy hagyományos ballisztikus rakéták, mint az Oresnyik, kiemelt szerepet játszanak. Ez az új haderő megcáfolhatja azokat a várakozásokat, amelyek szerint Oroszország a hagyományos képességeinek romlásával egyre inkább nukleáris arzenáljára fog támaszkodni
– vonja le a következtetést az elemzés.
A szerző egyúttal megoldási lehetőségeket is javasol. Szerinte a NATO-légibázisokat „kevésbé vonzó célponttá” kellene tenni, a vadászgépeket minél több helyen és minél inkább rejtve elhelyezni. Ez azonban nem elég: fel kell pörgetni az alkatrészgyártást és a technikusok képzését, hogy legyen elegendő ember, akik értenek a gépek karbantartásához és javításához, mégpedig függetlenül attól, hogy azok mely légierő kötelékébe tartoznak. Ezenfelül meg kell teremteni annak lehetőségét is, hogy a gépeket a terepen is lehessen szerelni, például mobil egységek kialakításával. Mindehhez persze komoly beruházásra lenne szükség.
Ezek az intézkedések együttesen csökkenthetik a NATO függőségét néhány nagy bázistól, amelyek a háború első napjaiban súlyos károkat szenvedhetnek
– áll az elemzésben.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)
Orosz–ukrán háború
