Oroszország katonai potenciálja ma is jelentős, de ez önmagában nem jelent közvetlen veszélyt Európára nézve – állítják egybehangzóan a biztonságpolitikai szakértők és politikai vezetők. Nógrádi György szerint Oroszország nem fogja megtámadni Európát, mert „ez egy értelmetlen lépés lenne, ami világháborúhoz vezetne”. A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin sem akarja ezt, és a nyugati politikusok riogatása mögött belpolitikai célok állnak.
Oroszország háborús szándéka nem valós
Nógrádi György szerint teljesen irreális az a forgatókönyv, amely szerint Oroszország katonailag támadna Európa ellen.
Oroszország nem fogja megtámadni Európát, mert értelmetlen és a harmadik világháborúhoz vezetne, olyan emberek, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, nem akarják ezt
– fogalmazott korábban. Úgy véli, Emmanuel Macron felvetése a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről abszurd, és több nyugati vezető, köztük a brit védelmi miniszter is kizárta egy orosz támadás lehetőségét.
A Magyar Nemzet podcastjában is rámutatott Nógrádi György, hogy Európában a NATO hagyományos fegyveres erői háromszor erősebbek, mint az oroszok, így az orosz katonai túlerőtől való félelem alaptalan.
Szerinte a balti országok északi szomszédjaikkal együtt rendszeresen érvelnek az orosz veszélyre hivatkozva, azonban a méret- és erőviszonyok alapján egyszerűen nincs miről beszélni. Nógrádi szerint a félelmeket történelmi sérelmek táplálják, amelyek ugyan érthetők, de nem indokolják a háborús hisztériát.
A skandináv népeknek mindig volt egy oroszellenességük. Ennek rengeteg történelmi oka van. Voltak svéd–orosz háborúk, a finnekkel a Szovjetunió kétszer összecsapott... de hát azóta majdnem száz év eltelt.
A biztonságpolitikai szakértő a háborús retorikát politikai kommunikációs trükknek is tartja. Rámutatott, hogy Brüsszelben azt mondták, hogy mindenki három napi élelmet, tartalékot tartson otthon.
Oké, minek?
– tette fel a kérdést ironikusan. Példaként hozta fel Svájcot, ahol évtizedekkel ezelőtt még kötelező volt atombunkert építeni, de ezt később eltörölték, mivel nem volt értelme.
Ez egy jó kis kommunikációs politikai húzás
– jegyezte meg.
Nógrádi úgy látja, hogy Oroszország csak akkor válna agresszívvá, ha provokálják, egyébként Moszkva célja nem Európa lerohanása, hanem saját érdekeinek védelme, főként a posztszovjet térségben. Véleménye szerint, ha valóban támadni akart volna, már megtette volna. Ehelyett inkább a nyugati politikusok fűtik a hangulatot, miközben
Európában nagyon sok vezető segíti ezt a folyamatot
Kiemelte: az elmúlt évtizedekhez képest egyre több állam készül katonailag, a skandináv országokban újra bevezetik a sorkatonaságot, sőt, már a nőket is kiképzésre kötelezik.
A nők alapkiképzése eddig négy hónapot tartott, most tizenegy
– emlékeztetett. Szerinte ez is annak a jele, hogy politikai célú riogatás folyik, nem pedig valós biztonsági kényszerhelyzet áll fenn.
Politikai célokat szolgáló riogatás
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a háborús fenyegetettség hangoztatása sok esetben a belpolitikai népszerűtlenség leplezésére szolgál. Mint mondta, a francia elnök és a brit miniszterelnök is így próbálja saját helyzetét erősíteni.
A brüsszeli vezetés a lakosságot háromnapos túlélőcsomagok összeállítására buzdítja, miközben Oroszország részéről nincs valódi fenyegetés.
Orbán Viktor is megerősítette ezt egy korábbi beszélgetés során:
Nem fenyeget bennünket az a veszély, hogy Oroszország megtámadja a NATO egyik tagországát.
A magyar miniszterelnök szerint az ilyen riogatások csak elterelik a figyelmet a valódi problémákról. Azt is hozzátette:
A brüsszeliek akarják a háborút, Magyarország a béke oldalán van.
Orbán Viktor a nyilatkozataiban rendszeresen kiáll a tárgyalásos megoldás mellett. A volt osztrák kancellárral folytatott beszélgetésében úgy fogalmazott:
Először is tűzszünetre van szükség, mert már nincsen észszerű vita az oroszok és a Nyugat között.
Borítókép: Vlagyimir Putyin (Fotó: AFP)
