Az Európai Unió már eddig is elképesztő összeget, 135 milliárd eurót fordított Ukrajna támogatására. Most ezt az összeget fejelnék meg azzal az ötlettel, hogy minden tagállam ajánlja fel a GDP-je 0,25 százalékát a háborúban álló ország számára. Egy ilyen döntés lehetséges következményeiről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója beszélt lapunknak.
Nagyon sok pénzünkbe kerülne, miközben haszna gyakorlatilag semmi, egy feneketlen hordóba öntenénk a pénzt
– vélekedett a szakértő.
Ukrajna szempontjából pedig ugyan jelentene egyfajta fellélegzést az állam számára, a háborúban azonban ez sem hozna fordulatot.
Ettől még elveszett területeket nem tudnak visszafoglalni, mert azt fegyverekkel meg katonával lehet visszafoglalni, pénzzel nem
– fogalmazott az MKI vezető kutatója.
– Az is kérdés, mennyi jutna el egyáltalán az összegből oda ahova szánják, hiszen Ukrajnában hatalmas a korrupció. Nem véletlen, hogy az amerikaiak már vizsgálják a saját támogatásaik sorsát – tette hozzá Siklósi Péter.
Az ennél is nagyobb probléma szerinte az, hogy Ukrajnát gyorsított eljárással akarják felvenni az EU-ba, és „gyakorlatilag a teljes újjáépítést, a hadsereg teljes finanszírozását, illetve a tulajdonképpen az állami működés teljes finanszírozását az EU venné át”.
Itt nagyon sok ezer milliárd euróról van szó EU-s szinten, körülbelül öt év alatt olyan húszezermilliárd forint lenne
– mutatott rá Siklósi Péter.
Ukrajna gyorsított eljárásban történő felvételével kapcsolatban nagyon sok a bizonytalanság, hiszen még azt sem tudjuk, hogy mekkora területtel és mekkora népességgel csatlakozna az ország.
Amit viszont jó eséllyel tudunk, hogy azokból az alapokból, amelyek a szegényebb vidékek a felzárkóztatására vannak kitalálva, gyakorlatilag csak Ukrajna részesedne
– emelte ki a szakértő.
Ukrajna hatalmas ország, amelynek a fejlettsége nagyon alacsony az uniós átlaghoz képest. Ha tehát csatlakozik, az ukrán régiókhoz képest az minden más régió sokkal magasabb fejlettségi mutatókkal rendelkezne, így a jelenlegi tagállamok keresztet vethetnek a fejlesztési támogatásokra – magyarázta Siklósi Péter.
A másik nagy probléma a mezőgazdasági alap. Különféle számítások vannak ezzel kapcsolatban, de mivel egy nagy mezőgazdasági országról van szó, a mostani kedvezményezettek úgy 20-25 százalékkal kevesebbet kapnának, mint eddig.
Ebből pedig nem csak Magyarországon, de más uniós tagállamokban is hatalmas politikai feszültségek lennének. Láttuk a gazdatüntetéseket Franciaországban, Spanyolországban, ezek nyilvánvalóan mind megismétlődnének, nem nyelnék ezt le csak úgy
– hívta fel a figyelmet a kutató.
Ha ez megvalósulna, arra kell számítani, hogy Európa egészében hatalmas politikai feszültségek alakulnak majd ki. A gyorsított felvétellel nekem meggyőződésem, hogy gyakorlatilag záros határidőn belül ez az EU-t szétfeszítené
– zárta gondolatmenetét Siklósi Péter.
Borítókép: Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
