A közvetlen költségek megközelítenék az évi kétezer milliárd forintot, ami háztartásonként csaknem félmillió forintra rúgna. A további, nehezen számszerűsíthető közvetett költségek várhatóan még nagyobbak lennének – írta elemzésében a Századvég.
Az ukrán háború eddigi költségei
Az orosz–ukrán konfliktus kitörése leginkább három területen érintette negatívan a magyar gazdaságot.
A gázimporton keletkező költségek következményeképpen a magyar gazdaságban 6386,3 milliárd forint extra kiadás keletkezett „háborús felárként”.
A geopolitikai kockázatok és az inflációs sokk eredményeként a referenciának tekintett ötéves állampapírok hozama a korábbi kétszázalékos értékkel szemben a négy és hat százalék közötti tartományba emelkedett, így az új finanszírozás bevonása 1968,9 milliárd forinttal drágult.
Az EU szankcióira válaszként az orosz fél is korlátozásokat vezetett be, amely a hazai kivitelt is érintette: a magyar cégek a háború három éve alatt összesen 695,8 milliárd forinttal kevesebb terméket adtak el az orosz piacon.
Ennek fényében a magyar gazdaság háborús vesztesége összesen kilencezer milliárd forint, vagyis Ukrajna eddig legalább 2,2 millió forintjába került minden egyes magyar háztartásnak.
Ukrajna csatlakozásának jövőbeli költségei
Ukrajna Európai Unióhoz történő csatlakozása – a jelenlegi szabályozás alapján – markánsan átalakítja a támogatási keretrendszert, ami közösségi szinten 11-20 milliárd euró költséget jelentene. Az allokáció változása miatt hazánk évente összesen 110 milliárd forinttal kapna kevesebbet együttesen a kohéziós- és a közös agrárpolitikához kötődő forrásokból.
Az Európai Parlament javaslata szerint a tagállamoknak GDP-jük további 0,25 százalékát kellene évente Ukrajna támogatására fordítaniuk, ami Magyarország esetében 202,9 milliárd forint többletkiadást eredményezne.
Magyarország és Ukrajna között jelenleg is hatályban lévő, egyedülálló nyugdíjegyezmény alapján a Magyarországra települő ukrán nyugdíjasok a magyar rendszer szerint kapnának nyugdíjat az állami költségvetésből. A 65 év feletti ukrán állampolgárok száma alapján ötszázalékos áttelepülés esetén ez 1017,8 milliárd forintos többletnyugdíj-kiadást jelentene.
Ukrajnának hozzávetőlegesen 524 milliárd amerikai dollárra (a magyar GDP közel két és félszerese) lenne szüksége az ország újjáépítéséhez. Mivel az ukrán állam nem képes ezt költségvetési forrásból megoldani, így az Európai Unió tervezi megfinanszírozni. Ha a tagállamok a GNI részarányuk alapján viselnék a kiadás terheit, akkor Magyarország a 2023-as befizetések alapján a teljes összeg 1,4 százalékát lenne kénytelen előteremteni, ami – feltételezve, hogy az összeget a következő öt éves időszakban kellene folyósítani – évente 536 milliárd forintos kiadást eredményezne.
A jelenleg érvényben lévő európai uniós szabályok alapján Ukrajna gyorsított felvételének közvetlen költségei tehát elérnék az évi 1870 milliárd forintot Magyarország számára, ami – a korábbi költségeken felül – 458 ezer forintnak megfelelő összeget jelente minden egyes magyar háztartásnak.
A közvetlenül felmerülő költségeket ugyanakkor meghaladhatják a közvetett terhek, amelyek jelentkezhetnek az egészségügyi- és bűnügyi helyzet megváltozásából fakadó pluszkiadások, a csökkenő biztonságérzet és az ehhez kapcsolódó megnövekedett rendvédelmi ráfordítások és egyéb tényezők formájában is.
Az EU többéves pénzügyi keretrendszerének átrendeződése, az újjáépítés költségei
Ukrajna Európai Unióhoz történő csatlakozása számottevően átalakítja a támogatási keretrendszert. Elemzésünk során a közös agrárpolitika és a Kohéziós Alapok kifizetéseit tekintettük át. A számításaink alapját az Európai Parlament által 2025. január 22-én közzétett jelentés adja. A szerzők Ukrajna csatlakozásának teljes költségét 11-20 milliárd euró közé teszik. A tanulmány alapján kiszámítottuk Ukrajna csatlakozása következtében átalakuló allokációt az egyes tagállamok, így Magyarország esetében is.
Egy esetleges ukrajnai csatlakozás esetén hazánk évente összesen 110 milliárd forinttal kapna kevesebbet együttesen a kohéziós és a KAP forrásokból.
Szintén kiemelendő, hogy egy jelenleg az Európai Parlament által vizsgált és a legtöbb frakció által támogatott javaslat szerint a tagállamok GDP-jének 0,25 százalékát kellene évente Ukrajna támogatására fordítani. Ez Magyarország 2024-es GDP-je alapján 202,9 milliárd forint többletkiadást eredményezne.
Az orosz–ukrán háború 2022. február 24-i eszkalációja óta több mint három év telt el. Az emberi áldozatok száma mellett az anyagi károk is jelentősek. Egy, a Világbank, az EU, az ENSZ és az ukrán kormány által 2025 februárjában közzétett jelentés alapján az ukrán államnak hozzávetőlegesen 524 milliárd amerikai dollárra (a magyar GDP közel két és félszerese) lenne szüksége az ország újjáépítéséhez. Ez magába foglalná többek között az energiarendszer helyreállítását, gyárak, utak, kikötők és lakóingatlanok újjáépítését, mezőgazdasági területek rendezését. Mivel az ukrán állam nem képes ezt költségvetési (vagy egyéb külső) finanszírozásból megoldani, az Európai Unió tervezi ezt megfinanszírozni.
Ha a tagállamok a GNI részarányuk alapján viselnék a kiadás terheit, akkor Magyarország a 2023-as befizetések alapján a teljes összeg 1,4 százalékát lenne kénytelen előteremteni, ami 6,7 milliárd eurónak felelne meg. Azt feltételezve, hogy ezt az összeget egy ötéves periódus során kellene Ukrajnának folyósítani, a hazai gazdaság évente átlagosan 536 milliárd forintot költhet keleti szomszédunk újjáépítésére.
Szociális és rendvédelmi kiadások emelkedése
Az EU közös piacához csatlakozó Ukrajna állampolgárai sokkal egyszerűbben telepedhetnek le az unió tagállamaiban.
A Magyarország és Ukrajna között jelenleg is hatályban lévő nyugdíjegyezmény alapján (lásd: 1963. évi 16. törvényerejű rendelet) a Magyarországra települő ukrán nyugdíjasok a magyar rendszer szerint kapnának nyugdíjat az állami költségvetésből.
Jelenleg egyedül Magyarország rendelkezik hasonló nemzetközi egyezménnyel Ukrajna irányában, így a határmenti területeken valószínűsíthetően áttelepülések várhatók.
Bár nehéz megbecsülni, hogy mekkora az áttelepülő nyugdíjasok száma, mindenképpen érdemes felmérni a költségvetési kockázat potenciális mértékét. Figyelembe véve a 65 év feletti ukrán állampolgárok számát, egyszázalékos áttelepülés esetén is nagymértékben, 203,6 milliárd forinttal nőnének a nyugdíjkassza éves kiadásai, ez a jelenlegi szinthez képest 3,1 százalékos növekedést jelentene. Egy ötszázalékos áttelepülés esetén a többletteher elérné a 1017,8 milliárd forintos értéket, mely a hazai nyugdíjkiadásokhoz mérten 15,7 százalékos növekedést tételezne fel.
Ukrajnában 2023-ban két és félszer annyi bűncselekményt (475 ezer) regisztráltak, mint hazánkban (178 ezer). További megfigyelés, hogy az évek óta romló fiskális helyzet miatt az elmúlt évtizedben Ukrajna jelentősen csökkentette a börtönnépességét: egyebek mellett az egykori elítéltek kétharmada szabadlábon volt 2024-ben (mintegy 101 ezer fő).
Figyelembe véve, hogy a felmérések szerint az Európai Unióban a visszaeső bűnelkövetők aránya 30-50 százalék között mozog, ha egy esetleges európai uniós csatlakozás esetén a visszaeső ukrán bűnözők tíz százaléka Magyarországon követ el bűncselekményeket, az elkövetők fogva tartása évente 25 milliárd forintjába kerülne az adófizetőknek. Szintén fontos tényező, hogy hazánk kiemelkedő turisztikai vonzerejének jelentős részét a közbiztonság jó állapota is biztosítja, így a turisztikából élő, elsősorban vendéglátóipari- és szállodaipari vállalatok is kárt szenvednének el.
Az Ukrajna csatlakozása esetén várható, megnövekedett bűnesetszámok tükrében a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség személyi állományát és eszköztárát is bővíteni kellene. Abban az esetben, ha a ma Ukrajnában elkövetett bűncselekmények egy százalékát Magyarországon követnék el, ahhoz, hogy a napjainkban megszokott közbiztonsági szintet tartani tudja az állam, számításaink szerint mintegy ezer rendőrt és terrorelhárító munkatársat lenne szükséges felvenni, ami hozzávetőlegesen 13 milliárd forintos többletköltséget jelentene a költségvetésnek évente.
Ukrajna súlyos drogproblémával küzd.
Egy 2023-as becslés szerint az intravénás szerhasználók száma mintegy 317 ezer főt tesz ki, mely 47-szerese a hazai aránynak. Az intravénás szerhasználók ellátása jelentős költségeket ró az ellátórendszerre: számításaink szerint amennyiben csak minden századik szerhasználó Magyarországra települne, ellátásuk éves szinten 3,5 milliárd forintot emésztene fel.
A jelenlegi helyzetben keleti szomszédunk felvétele az EU-ba jelentős költségekkel járna, így a csatlakozás körüli kérdések részletes vizsgálata indokolt.
Ukrajna újjáépítésének költsége a jelenleg elérhető hivatalos, konzervatív becslések szerint is a magyar GDP két és félszeresére tehető, ennek hazánkra eső finanszírozási költsége további forrásokat vonna el a magyar gazdaság fejlesztésétől. Egy nagyméretű és relatíve fejletlen gazdaság belépése a közös piacba érezhetően átalakítaná a régiós pénzpiacokat, ezáltal növelné a finanszírozási költségeket a hazai szereplők számára is.
Az európai többéves pénzügyi keretrendszer jelenlegi állása szerint Magyarország csak a területalapú támogatások esetén 15 százalékkal kevesebb forráshoz jutna, ezzel pedig az eltorzuló versenyfeltételek mellett a magyar gazdák rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnének a tömegtermelésre szakosodó, alacsony termelési költségekkel dolgozó ukrajnai termelőkkel szemben.
A többéves háborús környezet, illetve a korábbi bűnüldözési gyakorlatok miatt az ukrán határ megnyílása számos bűnügyi- és egészségügyi kockázatot hordoz magában, melynek pontos számszerűsítése nehéz, ugyanakkor alapjaiba véve befolyásolja a magyar családok életminőségét.
Összesítve, az orosz–ukrán háború eddig egy átlagos magyar háztartásnak több mint kétmillió forintjába került. Az Ukrajna soron kívüli, a jelenlegi keretek mellett történő csatlakozásához kapcsolódó közvetlen költségek háztartásonként további közel fél millió forintot tehetnek ki évente. A közvetett költségek, így a régiós pénzpiacok átrendeződéséből fakadó hozamnövekedés, a rendvédelem költségei és az egészségügyi kiadások egy része számba vehető, ugyanakkor több más elem hatása nehezen számszerűsíthető. Ezen tényezők tovább növelhetik Ukrajna gyorsított EU-s csatlakozásának költségeit.
Borítókép: Ukrán zászló és az Európai Unió zászlaja Brüsszelben Fotó: AFP
