Brüsszel újabb példáját adta annak, hogyan lehet az uniós forrásokat ideológiai alapon elosztani. A XXI. Század Intézet legfrissebb elemzése szerint az amerikai balliberális kutatásfinanszírozási intézmények helyére lépve a bizottság félmilliárd eurót fordít olyan kutatók támogatására, akik az Egyesült Államokban kiszorultak a szövetségi támogatásból. Petri Bernadett kutató rámutat: ez a lépés nem a gazdasági versenyképességet, hanem a politikai szövetségépítést szolgálja, ami nemcsak az uniós források hatékony kiosztásának szükséglete és a tudományos szabadság elve szempontjából problémás, de szuverenitási szempontból is elfogadhatatlan.
Fotó: AFP
Brüsszel a woke-ideológiát importálja
Az Európai Unió új programja, a „Choose Europe” már nevében is választás elé állítja a kutatókat:
Felszólítjuk a világ kutatóit, hogy egyesüljenek és csatlakozzanak hozzánk! Ha szeretitek a szabadságot, jöjjetek és segítsetek nekünk szabadok maradni
– fogalmazott Emmanuel Macron, csatlakozva Ursula von der Leyenhez. A francia elnök bejelentette, hogy országa 100 millió euróval járul hozzá a kezdeményezéshez. A program célja azonban nem a kutatói kiválóság előmozdítása, hanem egy ideológiailag vezérelt tehetség- és tudásimport. Brüsszel olyan kutatási irányokat támogat, amelyeket Donald Trump amerikai elnök antiszemita, Amerika-ellenes, marxista és radikális baloldali ideológiáknak nevezett, és kizárt a szövetségi finanszírozásból.
Petri Bernadett szerint ez azt is jelenti, hogy a tudomány szabadsága és pártatlansága csorbát szenved, hiszen a támogatások nem a tényleges kutatási szükségleteket, hanem ideológiai szempontokat követnek.
A Biden-adminisztráció több száz milliárd dollárt költött többek között a szexuális sokszínűséggel, queerrel, nem binárisokkal és transzneműekkel kapcsolatos kutatásokra, oktatási és érzékenyítési programokra – ezeknek a kutatásoknak biztosít új finanszírozási terepet Brüsszel.
Ideológiai célokra megy az uniós pénz
Az uniós ösztönző csomag mérete is sokatmondó: a félmilliárd eurós keretösszeg nagyjából megegyezik azzal, amennyit az EU éves szinten egészségügyi fejlesztések támogatására fordít, és majdnem kétszerese annak az összegnek, amelyet az EU kis- és középvállalatok finanszírozására szán. Petri szerint ez a program szöges ellentétben áll azzal, amire az európai gazdaságnak a jelen helyzetben szüksége lenne.
A cél nem más, mint az extrém, politikailag vezérelt – de Brüsszelben persze értékalapúnak nevezett – projektek importálása Európába.
Ezáltal olyan ideológiai témák kapnak kiemelt támogatást, mint a transzok befogadása elleni kihívások megoldása vagy a queer-politika támogatása, miközben a valódi versenyképességi programok háttérbe szorulnak.
Brüsszel aláássa a nemzeti tudáspolitikát
Az uniós intézmények döntései egyre gyakrabban a politikai elvárások áldozatává válnak, és az ideológiai elkötelezettség mind gyakrabban befolyásolja a fejlesztési források elosztását. A bizottság által indított programok – például a Horizont Európa vagy a Jogok és értékek program – olyan eszméket, felfogásokat igyekeznek meghonosítani Európában, amelyek ellentétesek az európai civilizáció hagyományos értékeivel.
Petri szerint Brüsszel így nemcsak forrásokat oszt el torzító módon, hanem kiszorítja azokat a tudományos központokat, ahol a szuverenitás, családpolitika, migráció, vallás vagy nemzeti identitás kutatása zajlik – hiszen mindezek nem illenek a Brüsszel által diktált progresszív narratívába.
A Szabad Európa Intézet által bemutatott Szuverenitásindex tanulmánya szerint a nemzeti szuverenitás csak akkor létezik, ha a nemzeti közösség képes önmaga által meghatározni fejlődési irányait – gazdasági, kulturális és tudományos téren egyaránt.
A külföldi finanszírozás torzító hatása miatt Magyarország már korábban is intézkedéseket tett, például a Stop, Soros! törvénycsomaggal vagy a CEU működésének korlátozásával, hogy csökkentse a külföldi finanszírozású oktatási és civil szervezetek torzító, alig burkolt ideológiai, pártpolitikai befolyását.
Petri Bernadett úgy látja, hogy Brüsszel, amikor nem saját értékei és érdekei mentén, hanem ideológiai importon keresztül próbál versenybe szállni a világban, kiszolgáltatja magát és kiszolgáltatja saját tagállamait is.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)
