A CPAC Hungary színpadán került sor arra a különleges Q&A panelre, amelyen Jair Netanjahu, Izrael miniszterelnökének fia és egyben politikai aktivista, valamint Bryan Leib, az Alapjogokért Központ vezető kutatója osztotta meg gondolatait a patrióta politika nemzetközi kihívásairól.
Jair Netanjahu is a CPAC Hungary vendége
A beszélgetés kezdetén Bryan Leib és Jair Netanjahu egyperces néma felállásra kérte a közönséget két izraeli diplomata emlékére, akiket a közelmúltban Washingtonban meggyilkoltak. A közös főhajtás után Leib bevezetőjében hangsúlyozta: a világ ma válaszúthoz érkezett a nemzeti szuverenitás és a globalizmus között, és ebben a kontextusban különösen fontos a párbeszéd, amelyet a közönség Jair Netanjahu és közte követhetett végig. Leib azzal a kérdéssel fordult Netanjahuhoz, hogy miért látja az izraeli konfliktust nem csupán regionálisnak, hanem a nyugati civilizáció túlélését meghatározó ütközetnek.
Netanjahu válaszában kiemelte, milyen nagy megtiszteltetés számára újra Budapesten lenni, amelyet már-már második otthonának érez.
Leszögezte, hogy Izrael sorsa szorosan összefonódik a nyugati világ jövőjével. Úgy véli, a zsidó állam védelmi vonalként működik az iszlamista és radikális marxista ideológiák ellen, amelyek célja a nyugati demokráciák belülről való szétzúzása. Ha Izrael elbukna – fogalmazott –, semmi sem állná útját annak, hogy Európa legyen a következő célpont.
Közös a harcunk a marxizmus és iszlamizmus ellen
A beszélgetés további részében Jair Netanjahu szenvedélyesen érvelt amellett, hogy Izrael biztonsága nem csupán zsidó ügy, hanem az egész nyugati civilizáció fennmaradásának záloga. Kiemelte:
Konzervatívként, izraeliként és zsidóként nincs még egy olyan hely a világon, ahol annyira biztonságban és megbecsülve érezném magam, mint Budapesten,
megköszönve a magyar embereknek és Orbán Viktornak a két ország közötti szövetséget és Izrael iránt tanúsított támogatást. Netanjahu hangsúlyozta, hogy a nyugaton egyre erőteljesebben megjelenő propalesztin tüntetések valójában nem Izraelről vagy a palesztinokról szólnak, hanem egy mélyebb ideológiai háborúról, amelynek célja a nyugati társadalmak lerombolása. Szerinte a
palesztin zászló a kommunista vörös zászló frissített verziója,
a radikális baloldal és az iszlamista ideológia szövetsége pedig egy „vörös-zöld tengelyként” fenyegeti a zsidó–keresztény alapokon nyugvó társadalmakat. Figyelmeztetett: Izrael az első célpont, mert a legkisebb, de a cél végső soron Európa és Amerika.
Előbb jönnek a szombat embereiért (zsidók), aztán a vasárnap embereiért (keresztények)
– idézte a radikális tüntetők jelszavát. Példaként említette, hogy míg az Izrael-párti tüntetéseken amerikai zászlók lobognak és himnuszokat énekelnek, a propalesztin demonstrációkon a nyugati nemzetek zászlóit égetik el.
Kiemelte Izrael szerepét a kereszténység védelmében is, rámutatva arra, hogy a Közel-Keleten egyedül Izraelben nő a keresztény lakosság aránya, míg más országokban üldözik, sőt etnikai tisztogatásnak vetik alá őket.
Betlehem példáját hozta fel, ahol 1993-ban még 80 százalékos volt a keresztény arány, de az irányítás palesztin kézbe kerülése után ez mára 10 százalékra csökkent. A beszélgetés során Netanjahu világossá tette, hogy a most zajló konfliktus nem csupán háború a Közel-Keleten, hanem egy civilizációs küzdelem, amelynek tétje Európa és a Nyugat jövője.
