Szijjártó Péter a brit Ábrahám-megállapodások csoportjának elnökével, Liam Foxszal egyeztetett, majd a közös sajtótájékoztatón sajnálattal állapította meg, hogy a globális biztonság a hidegháború óta most van a legrosszabb állapotban, ami szavai szerint elsősorban az ukrajnai háború és a közel-keleti válság számlájára írható.
Rámutatott, hogy utóbbi sajnos nem újdonság, annak sok évtizedes története van, ennek megfelelően sok megoldási kísérlet is született, amelyek között voltak kifejezetten irreális javaslatok is, a sorozatos kudarcok pedig nyilvánvalóvá tették, hogy új megközelítésre van szükség.
És ez az új megközelítés, a siker reménye jött el akkor, amikor Donald Trump első elnöksége alatt az Ábrahám-megállapodásokat aláírták, és Izrael és a muzulmán arab országok között megindult a kapcsolatok normalizálása
– emlékeztetett.
Mi az Ábrahám-megállapodásokat tartjuk az eddigi legjobb, legnagyobb reményt kínáló megoldásnak annak érdekében, hogy a közel-keleti emberek visszakapják a békés, nyugodt élet lehetőségét
– tette hozzá.
Aláhúzta: azzal, hogy Izrael és négy muszlim ország normalizálta a kapcsolatait, a legnagyobb és legkézzelfoghatóbb eredményt sikerült elérni az elmúlt évtizedekben a Közel-Keleten.
Ezért mi, Magyarország támogatjuk az Ábrahám-megállapodások kiterjesztését, támogatjuk azt, hogy újabb országokat vonjanak be az Ábrahám-megállapodásokba, amelyek nyomán nem csupán a Közel-Kelet, hanem a világ is egy biztonságosabb hely lesz
– tudatta.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a magyar kormány ezért Ukrajna mellett a Közel-Keleten is teljes erővel támogatja Donald Trump békeerőfeszítéseit.
Világos, hogy ha Donald Trump lett volna az amerikai elnök az elmúlt négy év során is, akkor sem az ukrajnai háború nem tört volna ki, sem a Közel-Keletet nem sújtotta volna egy olyan terrorhullám, mint amelyet az elmúlt években sajnos láthattunk
– vélekedett.
Majd kitért a közel-keleti keresztény közösségek védelmének fontosságára is, és arról számolt be, hogy hazánknak fontos célkitűzése ezen ősi közösségek megmaradásának biztosítása.
Ha abban segítenénk nekik, hogy eljöjjenek onnan, ahol most élnek, akkor gyakorlatilag a terroristák és a szélsőségesek céljainak valóra váltásához járulnánk hozzá, ezért mind Szíriában, mind Libanonban továbbra is fenntartjuk támogatásainkat a keresztény közösségeknek annak érdekében, hogy helyben tudjanak élni
– hangsúlyozta.
Szíriában csak akkor járulunk hozzá bármilyen korábbi nemzetközi szankció feloldásához, hogyha száz százalékig meggyőződhetünk arról, hogy az új rezsim a keresztény közösségek biztonságát, jogait, életét tiszteletben tartja. Libanon esetében pedig arra biztatjuk a nemzetközi közösséget, hogy minden eddiginél nagyobb támogatást adjon a keresztény elnöknek, a megválasztott kormánynak és a hivatalos libanoni fegyveres erőknek ahhoz, hogy fenn tudják tartani a stabilitást és a nyugalmat az országban, amely az egész Közel-Kelet stabilitása szempontjából kiemelkedő jelentőségű
– mondta.
