A szlovákok sem kérnek Ukrajnából

A szlovák közvélemény és szakmai szervezetek körében egyre nagyobb aggodalmat vált ki az Európai Unió keleti bővítési terve. Ukrajna EU-csatlakozása kapcsán komoly félelmek fogalmazódnak meg, különösen a mezőgazdaságban dolgozók körében, akik a teljes szektor jövőjét érzik veszélyben.

A pozsonyi vár Forrás: AFP

Ukrajna lehet az utolsó szög a szlovák mezőgazdaság koporsójában

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) nem támogatja az Ukrajnával szembeni jelenlegi uniós kereskedelmi kedvezmények meghosszabbítását. A szervezet vezetése attól tart, hogy a vámok és kvóták eltörlésével tovább nő a nyomás a szlovák termelőkre, akik már most sem tudják felvenni a versenyt az olcsó ukrán termékekkel.

Ukrajna lesz az utolsó szög a szlovák agrárszektor koporsójában

– fogalmazott Emil Macho, a kamara alelnöke. Hozzátette: 

Az olyan hatalmas, kiváló termőtalajjal rendelkező ország, mint Ukrajna, aminek technológiai kapacitásai még ki sincsenek teljesen használva, óriási fenyegetést jelent. Sem Szlovákia, sem az Európai Unió nem készült fel erre.

A szervezet elnöke, Andrej Gajdos is éles hangon nyilatkozott: 

Attól tartunk, hogy megismétlődik az a helyzet, amit néhány évvel ezelőtt már megtapasztaltunk, amikor ellenőrizetlen mennyiségű áru érkezett az országba, és ez veszélybe sodorta a hazai gazdákat.

A kamara képviselői hangsúlyozták: Ukrajnában óriási méretű agrárholdingok működnek, amelyek akár 300–400 ezer hektár földterületet is birtokolnak, miközben a szlovák mezőgazdaság teljes művelt területének egyharmada sem éri el ezt. A munkaerőköltség is lényegesen alacsonyabb: 

Ott harmadannyit keresnek a dolgozók, mint nálunk, és a többi termelési költség is sokkal alacsonyabb

– mutatott rá Gajdos. Emellett a környezetvédelmi előírások is jóval megengedőbbek Ukrajnában. Míg a szlovák gazdáknak például kötelező parlagon hagyniuk bizonyos földterületeket, vagy tilos számukra a ketreces baromfitartás, Ukrajnában ezek a szabályok egyelőre nem érvényesek. Gajdos elmondása szerint: 

Ukrajnában eddig csupán az uniós joganyag negyven százalékát fogadták el.

A Mezőgazdaság-politikai Intézet szerint új stratégiára lenne szükség

Az ukrán csatlakozás következményeit elemző kormányzati háttérintézmény, a Mezőgazdaság-politikai Intézet elemzése szintén megerősíti a fenyegetés súlyosságát. Az intézet szerint a hazai gazdáknak változtatniuk kellene termelési struktúrájukon: az olcsó gabona és olajos magvak helyett inkább zöldség-, gyümölcs- és állattenyésztésre kellene átállniuk. A kamara ugyanakkor nem tartja kielégítőnek ezt a megközelítést. 

Erről beszélünk már negyven éve. Valami konkrétabbra lenne szükség: mire váltsunk, miből finanszírozzuk, és hogyan tud ebben segíteni az állam? Más országok sem hagyják cserben a gazdáikat

– válaszolta Gajdos. 

A munkaerőpiac is sérülékeny

A Plus JEDEN DEN szlovák lap rámutat, hogy nem csupán az agrárszektor, hanem a munkaerőpiac is kihívások elé nézhet Ukrajna csatlakozása esetén. 

Bár a lap megjegyzi, hogy jelenleg az ukrán munkavállalók integrációja uniós forrásokból történik, és nem jelent közvetlen költségvetési kockázatot, a hosszú távú hatások kiszámíthatatlanok. 

A szlovák kormány célja, hogy vonzóbbá tegye a határ menti régiókat az ukrán munkaerő számára, különösen a Kassai és Eperjesi kerületekben. 

Jelenleg a határátkelők, a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztésére, valamint az áramellátás biztosítására koncentrálunk Ukrajna és Szlovákia között

– mondta Peter Kmec miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy hosszú távon a gépgyártás és az autóipar is profitálhat a folyamatból. A szlovák kamara szerint jelenleg az a legjobb megoldás, ha az Európai Unió visszatér a háború előtti kereskedelmi szabályozáshoz, amely vámokat és kvótákat tartalmazott. 

Borítókép: A pozsonyi vár (Fotó: AFP)