Donald Trump környezete megosztottá vált a közel-keleti konfliktus kapcsán

Donald Trump környezetében megosztottság alakult ki az iráni–izraeli konfliktus kapcsán. Ivan Jakovina orosz újságíró arról számolt be, hogy az amerikai elnök összeveszett J. D. Vance-szel, aki határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok háborúba keveredjen Irán ellen. Ugyanezért Trump állítólag meg akar válni a nemzeti hírszerzés igazgatójától, az oroszpárti nézetei miatt kritizált Tulsi Gabbard-tól is. Ha ilyen komoly konfliktus alakult ki Trump és a hozzá korábban lojális szereplők között, akkor neki is el kellene gondolkodnia azon, vajon valóban jó irányba tart-e az a vonal, amit most képvisel – már ha igazak ezek a hírek – mondta lapunknak Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő.

2025. 06. 19. 16:11
Donald Trump amerikai elnök a G7-csoport csúcstalálkozóján Kanadában, 2025. június 16-án Fotó: Michael Kappeler Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Somkuti Bálint hangsúlyozta, egyértelműen látszik, hogy a korábbi amerikai beavatkozásokra alapuló külpolitikát ellenzőkből áll össze Donald Trump támogatóinak jelentős köre és itt a szavazókon kívül azokról is szó van, akik a második Trump-kabinetben feladatot vállaltak. 

Donald Trump
Donald Trump. Fotó:  AFP

Nehezen igazolható, hogy egy 60 százalékos urándúsítási szint, amely igen messze van az atomfegyverhez szükséges 90 százaléktól, miért okozott egy ilyen váratlan és ilyen erejű támadást – egyre inkább izraeli belpolitikai okok sejlenek fel a háttérben.

 A Trump-adminisztrációnak azon tagjai, akik a nehezen megindokolható amerikai beavatkozások ellen foglaltak állást, most is hallatták a hangjukat – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő. 

Hozzátette, komoly csapás Donald Trump számára, hogy egy olyan fontos személyiség, mint J. D. Vance – aki korábban a kritikusa volt, de idővel támogatni kezdte azokat a célokat, amelyeket Trump el akar érni, akár az Egyesült Államokban, akár nemzetközi szinten – most vele szemben fogalmaz meg éles kritikát. 

– Tulsi Gabbard pedig, aki korábban demokrata politikus volt, mégis helyet kapott Trump környezetében, most szintén célkeresztbe került. Ha tehát ilyen komoly konfliktus alakul ki Trump és ezek a korábban lojális szereplők között, akkor neki magának is el kellene gondolkodnia azon, vajon valóban jó irányba tart-e az a vonal, amit most képvisel – már ha igazak ezek a hírek – fogalmazott a szakértő.  

Az, hogy megválna-e Vance-től vagy Gabbard-tól az amerikai elnök, a szakértő szerint rendkívül nehéz megítélni. 

Az izraeli támadás lehetett egy olyan kényszerítő lépés az Egyesült Államok irányába, amelyet Izrael elkötelezett és legfőbb támogatójaként az Egyesült Államok nem hagyhat további támogatás nélkül – fogalmazott.

Érkeztek olyan hírek, hogy akár felderítési, akár légi utántöltési képességekkel az Egyesült Államok már az első izraeli légicsapásokat is támogatta Irán ellen. Megvannak annak a veszélyei, ha Trump abba a katonai beavatkozás irányba mozdul el, amelyet korábban ő maga is élesen elítélt

 – emelte ki a szakértő.

Donald Trump mozgatja a szálakat?

Elemzők szerint Trump egy nagyobb geopolitikai játszma részeként mozgatja a szálakat. A szakértő emlékeztetett: Trump egyértelműen elmondta, hogy az amerikai befolyást akarja újjáéleszteni. 

A MAGA erről szól és ennek a része az, hogy az Amerikai Egyesült Államok ipari termelését, amely elengedhetetlen része a katonai potenciálnak, egy olyan szintre hozza, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai jelenlét és az amerikai befolyás megmaradjon.

 Somkuti Bálint nem lát a továbbiakban sem olyan lépéseket, amelyek ezt veszélyeztetnék.

– Az igazi probléma az lenne, ha az Egyesült Államok belegabalyodna az izraeli–iráni konfliktusba, ugyanis ebben a helyzetben akár szükségessé válhatna szárazföldi csapatok küldése is – márpedig Irán nem Irak, nem Szíria, nem Líbia és nem Afganisztán – mondta. 

A szakértő szerint a konfliktus megnyitásával egy meglehetősen komoly kockázatot vállalt fel az izraeli vezetés, ugyanis ebben a kérdésben sincs konszenzus. Természetesen egy agresszív retorikát folytató állam atomhatalommá válása kifejezetten csökkenti a világ stabilitását. 

Úgy gondolom, hogy ez a konfliktus, amelynek a kimenetele egyelőre kétséges, tovább fokozta a bizalmatlanságot és az instabilitást a világban.

– Különösen akkor, hogyha Irán egy olyan helyzetre kényszerül, ahol drasztikus lépéseket kell hozni azért, hogy akár az állami létét, akár a belpolitikai stabilitását megtartsa, például, hogy lezárja a Hormuzi-szorost – magyarázta. 

Kiemelte, egy instabil nemzetközi rendszerben az összes ilyen típusú katonai akciót alapos megfontolásnak és pontos tervezésnek kell megelőznie. Egy vadászbombázóból álló légierő nem lehet képes arra, hogy bármilyen hosszabb távú, komolyabb biztonságpolitikai célt elérjen. Emiatt az egész folyamatnak nagyon komoly kockázatai vannak akár úgy, hogy egy harmadik fél bevonódik, például az energiaellátásért aggódó Kína, vagy pedig az Egyesült Államok, akit az Arab Szövetség is figyelmeztetett, hogy ne tegye. 

Borítókép: Donald Trump (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.