A Szovjetunióhoz hasonlította az Európai Uniót Pavel Durov, a Telegram alapítója, aki tavaly augusztusi letartóztatása után Tucker Carlsonnak adott először interjút.
Durov egy tolmács szavait idézte, aki a rendőrségen azt mondta neki, hogy azért hagyta el a Szovjetuniót, hogy egy szabad országban éljen, de úgy tűnik, a Szovjetunió utolérte. A Telegram alapítója egy 2008-as útját is felidézte, amikor egy lett határőr azt mondta neki, hogy utált a Szovjetunióban élni, de rájött, hogy az EU-ban egy nagyon hasonló szervezetben él.
Durov 2014-ben azért hagyta el Oroszországot, mert nem volt hajlandó teljesíteni a hatóságok követeléseit. Amikor Carlson megkérdezte, hogy letartóztatta-e valaha Vlagyimir Putyin orosz elnök, Durov nemmel válaszolt
De letartóztatta a francia kormány a szabad Nyugaton. Észreveszi az iróniát?
– hívta fel a figyelmet Carlson.
Itt vártam a legkevésbé, hogy letartóztassanak, mert azelőtt több országot is meglátogattam azon az úton. Néhányat közülük a Nyugat autoriternek tart. És nem volt semmilyen problémám
– utalt Durov arra, hogy Kazahsztánban és Azerbajdzsánban járt közvetlenül azelőtt, hogy Párizsban a repülőtérre való megérkezésekor letartóztatták.
A francia hatóságok elvették a telefonját, csak egyetlen hívást engedélyeztek neki, és egy hét négyzetméteres, ablaktalan cellában helyezték el, ahol még ágyneműt sem kapott. Kiszabadulása óta pedig külön engedély nélkül nem hagyhatja el Franciaországot, annak ellenére, hogy a gyermekei Dubajban élnek, az édesanyja pedig idős és beteg.
A Telegram alapítója kijelentette: senki sem követelte tőle a titkosítási kulcsokat, mert azok technikailag nem léteznek. Arról is beszélt, hogy miért nem az Egyesült Államokban telepedett le. Az Egyesült Államokban vannak olyan szabályok, amelyek szerint a kormány bármely IT-cég mérnökét arra kötelezheti, hogy a programokba beépítsen olyan sebezhetőségeket, amelyek lehetővé teszik a titkosszolgálatok hozzáférését. Erről a munkáltatónak nem szabad beszélni, mert börtönnel fenyegetik, a mérnököknek külön titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk – magyarázta.
A példa pedig nem egyedülálló: Durov szerint a múlt hónapban a francia szenátus elfogadott egy törvényt, amely kötelezi az összes üzenetküldő alkalmazást, hogy hagyjon egy „hátsó ajtót” a biztonsági szerveknek a bűnözés elleni küzdelem érdekében, ami azért abszurd, mert ezt a bűnözők is kihasználhatják. A tervezetet a nemzetgyűlés végül elutasította, a Telegram alapítója szerint azonban hasonló szabályozás készül uniós szinten.
Borítókép: Pavel Durov, a Telegram alapítója (Fotó: AFP)
