A világ legpusztítóbb drogválsága új frontvonalat nyitott a globális hatalmi játszmákban. A fentanil, ez a szintetikus opioid, amely akár ötvenszer erősebb, mint a heroin, nemcsak az amerikai társadalmat pusztítja, hanem az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és geopolitikai feszültségek egyik központi elemévé is vált, mondta lapunknak a szakértő.
Egy fiola kínai fentanil Fotó: Chang Zhongzheng Forrás: Imaginechina
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A fentanil ma az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája.
Pam Bondi, az Egyesült Államok főügyésze egy fiolát tart a kezébe, hogy bemutassa a halálos dózisú fentanil mennyiségét (Fotó: Getty Images/AFP/Andrew Harnik)
Ez egy nagyon kemény drog, ami az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb drogkrízisét okozza, tavalyelőtt több mint hetvenezren haltak meg benne
– mondta Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Az anyag már több mint negyedmillió halálesetért felelős, és 2023-ban csúcsra ért a tragédia: több mint 76 ezer ember halt meg szintetikusopioid-túladagolásban.
Ez immár nemzetbiztonsági kérdéssé is vált, mert ez a drog okozza a 18–45 év közötti korosztályban a legtöbb halált, így politikai kérdés is egyben
– tette hozzá a szakértő.
Salát Gergely vezető kutató (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)
Donald Trump elnök 2025-ben újabb 20 százalékos büntetővámot vetett ki minden kínai termékre – azzal az indokkal, hogy Peking nem lép fel megfelelően a fentanil előállítása és exportja ellen. Bár egyesek szerint a drog csak ürügy a kereskedelmi szigorításokra, a válság valódi: az amerikai nemzetbiztonságot is veszélyezteti, hiszen nemcsak az életkilátásokra, hanem a gazdaságra és a katonai utánpótlásra is hatással van.
A fentanilt laboratóriumokban keverik össze különböző alapanyagokból és ezeket az alapanyagokat Kína gyártja az első Trump-adminisztráció óta, amely megtiltotta a veszélyes szer Amerikába történő közvetlen szállítását, mondta Salát Gergely.
Szakértő szerint a kínai állam a kábítószerkérdést nem morális, hanem geopolitikai kérdésként kezeli. Szerinte Peking tranzakcionalista módon közelít a kérdéshez: akkor működik együtt Washingtonnal a fentanil elleni küzdelemben, ha az amerikai fél más területeken engedményeket tesz. Ezt bizonyítja, hogy 2022-ben, Nancy Pelosi tajvani látogatása után Kína azonnal felfüggesztette a drogügyi együttműködést az Egyesült Államokkal.
Donald Trump amerikai elnök (Fotó: Getty Images /AFP/Anna Moneymaker)
A fentanil és annak előállításához szükséges prekurzor vegyületek túlnyomó részét Kínában gyártják. Noha 2019 óta ezek már szerepelnek a kínai tiltólistán, a gyakorlatban a kínai cégek nem kész fentanilt, hanem ún. prekurzorokat szállítanak Mexikóba, ahol kartellek végzik a végső gyártást – gyakran kezdetleges eszközökkel, konyhai körülmények között.
Majd a kínai alapanyagokat elviszik Mexikóba, ott előállítják és bekeverik a kész drogot és onnan csempészik át az Egyesült Államokba. Így Mexikó is érintett, így mind Mexikót, mind Kínát is sújtják az amerikai vámok.
A kínai kormány hivatalosan tagadja, hogy bármilyen módon támogatná a kábítószer-kereskedelmet. Ugyanakkor az amerikai Kongresszusban többen is felvetették, hogy Peking szándékosan huny szemet a fentanil-alapanyagokat gyártó cégek tevékenysége felett. Egyes vélemények szerint ez egyfajta történelmi revans lehetne az 1800-as évek ópiumháborúiért – csak éppen fordított szereposztásban.
A fentanil egy szintetikus opioid fájdalomcsillapító, amely jelentősen erősebb, mint a morfium (Fotó: WBU/Wladimir Bulgar)
Hogy a kínai állam tud-e arról, mi történik az árnyékgazdaságban, az nem bizonyítható
– mutatott rá a szakértő.
De az kétségtelen, hogy Kína vegyipari támogatási politikája és laza ellenőrzési rendszere lehetővé teszi az illegális gyártást is.
Árnyékgazdaság és globális kereslet
A kínai vegyipar mérete önmagában is komoly kihívás az ellenőrzésre: több mint 160 ezer olyan vállalkozás működik, amely képes drogok előállítására alkalmas anyagokat gyártani. Ezek nagy része kis, rugalmas üzem, amelyek könnyen átszervezhetők vagy eltüntethetők.
Még ha Peking akarna is, valószínűleg nem lenne képes teljes kontrollt gyakorolni felettük.
A probléma azonban nem pusztán kínálati oldalról értelmezhető. Salát Gergely szerint „a fő gond nem a kínálatban van, hanem a keresletben. Amíg van igény ezekre a szerekre, a bűnszervezetek megtalálják a forrást – ha nem Kínában, akkor például Indiában.”
Fentanilhasználók az utcán Kensingtonban, 2021. július 19-én Philadelphiában, Pennsylvaniában (Fotó: Getty Images/AFP/Spencer Platt)
Az amerikai politika is ellentmondásos: míg Trump keményen fellép Kínával szemben, ugyanakkor több olyan intézkedést hozott – például a kriptovaluták deregularizációját vagy a Silk Road online piactér alapítójának elnöki kegyelmét –, amelyek közvetve segíthetik a feketepiac működését. Emellett az egészségügyi kiadások csökkentése sem segíti a kármentést.
Ahogy a szakértő fogalmazott: „a túladagolásos halálesetek számának enyhe visszaesése nem a drogfogyasztás visszaszorulásának, hanem a naloxon nevű ellenszer széles körű elterjedésének köszönhető”.
Nyilvánvalóan a megoldás a kínálati oldal mellett a keresleti oldal szűkítése lenne
– összegezte Salát Gergely hozzátéve, hogy a nemzetközi együttműködések támogatása ebben a kérdésben kulcsfontosságú.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
