Hat év – ennyit kellett várnia Magyarországnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésétől a tényleges uniós tagságig. 1998. március 31-én kezdődtek el a csatlakozási tárgyalások hazánkkal, és 2004. május elsején csatlakozhattunk az európai integrációhoz.
Ehhez képest a jelenleg is háborúban álló Ukrajna gyorsított eljárással, 3-5 év alatt tag lehet. 2024. június 25-én kezdte meg az EU a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, és Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes már 2027-ben lehetségesnek látja a csatlakozásukat. Emlékezetes, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Ukrajna akár már 2030 előtt csatlakozhat az Európai Unióhoz, míg Manfred Weber néppárti vezér úgy fogalmazott, az ukránoknak joguk van ahhoz, amit a magyarok már húsz éve élveznek.
Mindez főleg annak fényében furcsa, hogy Magyarország és a 2004-ben csatlakozott tagállamok minden szempontból felkészültebbek voltak északkeleti szomszédunknál. Brüsszelben azonban nagy erők dolgoznak az ukrán csatlakozáson.
Vezetőjük Marta Kos szlovén bővítési biztos, aki egyre erősebben kampányol északkeleti szomszédunk mellett.
Kos áprilisban egy interjúban arról beszélt, hogy a háborúban álló ország még a 2025 júniusáig tartó lengyel uniós elnökség ideje alatt megkezdheti a tárgyalások első fejezetét. Majd bevallotta, hogy ezer ember dolgozik Brüsszelben azon, hogy Ukrajna minél előbb az Európai Unió tagja lehessen. Ráadásul ő sem titkolja: Ukrajna csatlakozási folyamata két-háromszor gyorsabb, mint a többi tagország esetében volt.
Végül az európai liberális frakció előtt Kos május közepén további vállalást tett: „minden tőlem telhetőt megteszek, hogy felgyorsítsam az eljárást, azzal a sürgősséggel, amit a történelem megkövetel. (…) Minden csatlakozási fejezetet megnyitunk idén, ilyen sebességre még nem volt példa.” A bővítési biztos valamiért úgy látja, hogy a bővítés nem csupán gazdasági lehetőség, hanem kulcsfontosságú biztonsági garancia is az Európai Unió számára.
A gyorsított eljárással párhuzamosan ráadásul Brüsszel már most elkezdi megnyitni a belső piacokat az érintett országok előtt – elsősorban a védelem és biztonság, az energia, valamint a konnektivitás területén.
A gyorsított ukrán tagfelvételi eljárás azonban nem arat osztatlan sikert Európában. A magyarok 72 százaléka szerint Ukrajna gyorsított csatlakozása az Európai Unióhoz hazánk számára inkább hátrányos lenne. Azoknak a hányada, akik előnyösnek ítélnék ezt, 22 százalékra tehető – ezt állapította meg a Századvég 2025. áprilisi közvélemény-kutatása.
A Nézőpont Intézet májusi kutatása szerint nőtt az ukrán uniós tagság elutasítottsága hazánkban áprilishoz képest.
A Századvég Alapítvány EU Projekt kutatása idén február és április között tagállamonként is megvizsgálta a véleményklímát. Megállapították, hogy „amennyiben a Tanács munkájában közreműködő európai politikusok az országaik lakossági elvárásainak megfelelően járnának el Ukrajna uniós csatlakozása tekintetében, akkor nem pusztán az egyhangúság, hanem a minősített többség követelményei sem teljesülnének Ukrajna felvételéhez. Azoknak az aránya, akik – a háború állásától függetlenül – ellenzik Ukrajna gyorsított csatlakozását az Európai Unióhoz, 11 tagországban meghaladja a lépést támogatók táborát (…) az Ukrajna mielőbbi csatlakozását támogató és ellenző megkérdezettek különbségéből képezett index, a negatív tartományban mozog több, Ukrajnával szomszédos, illetve környező ország (Magyarország, Szlovákia, Csehország) mellett az Európai Unió két legnépesebb tagországában (Németország, Franciaország) is, vagyis a hadviselő ország erőltetett felvételét ezekben az országokban a lakosság többsége nem támogatja.”
Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén, május 30-án beszélt Ukrajna gyorsított csatlakozásának kockázatairól:
„Azt is látni kell, hogy Brüsszel nagy terve az, hogy életben tartsa Ukrajnát, fenntartsa az ukrán hadsereget, egy egymilliós ukrán hadsereg uniós pénzből való fenntartásáról beszélünk, és ezért erőltetett menetben felvegye az ukránokat az EU-ba. A brüsszeli elit vagy nem látja, vagy nem akarja látni, hogy ez bedönti az európai gazdaságot, és szerintem Magyarország ebbe belerokkanna. Mi nem tudjuk, és nem is fogjuk vállalni a pénzügyi terheket, sem azt, hogy az uniós támogatásainkat Ukrajnába küldjük, és nem fogjuk vállalni az ukrán maffiát sem. Nem vállaljuk sem az ukrán GMO-s élelmiszereket, sem a magyar szociális ellátórendszer összeomlását, amivel az ukrán uniós tagság már rövid távon is járna.”
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)
