Koppenhága keresi az utat, hogyan lehet a már kialakult, a bevándorláshoz köthető problémákon is segíteni. A jelek szerint bátor, az európai fősodorral szembemenő intézkedésekkel igyekszik megszüntetni a párhuzamos társadalmakat, visszaszorítani a bűnözést, javítani az integráción, valamint a szélsőséges iszlám térnyerését megelőzni. Az előző, polgári kormány alatt, 2018-ban széles politikai egyetértésben született meg a „gettócsomag”, amely 2028-ig tizenhárom elgettósodott lakónegyedet akar felszámolni. Ez a terv a mostani, szociáldemokrata kormány napirendjén is szerepel. Három éve az akkori miniszterelnök, Lars Løkke Rasmussen újévi beszédében arra figyelmeztetett, hogy egyes külvárosi negyedekből a bűnözés és az erőszak továbbterjedhet, és „repedések jelenhetnek meg Dánia térképén”. Hozzátette, hogy a gettóknak meg kell szűnniük, a betont össze kell törni, lakóit pedig szétszórni a társadalomban.
Hogy ne alakulhassanak ki ismét „zárványok”, a kormány harminc százalékban maximalizálja az egyes negyedekbe költöző, Európán kívülről származó bevándorlók arányát.
A bűnözés visszaszorításának és a kiskorúak védelmének érdekében is jelentős lépéseket tett Dánia, például bevezette a dupla büntetést a bandákban elkövetett olyan bűncselekményekre, mint a kábítószer-kereskedelem, betörés, vandalizmus, valamint jogalapot teremtett a bűnelkövetők kitoloncolására is. Március közepén lépett életbe az a törvény, amely megtiltja a dániai muszlim közösségek külföldi finanszírozását. A törvény nem titkolt célja az, hogy elejét vegye a szélsőséges iszlám terjedésének, illetve a terrorizmus finanszírozásának. A kérdés akkor kapott először nagyobb nyilvánosságot, amikor kiderült, a koppenhágai Taiba-mecset ötmillió korona (240 millió forint) támogatást kapott Szaúd-Arábiából. Az új rendelkezés értelmében legfeljebb tízezer koronát fogadhatnak el muszlimok.
Bár úgy tűnik, az EU sokkal elnézőbb Dániával, mint Magyarországgal, és fel sem merült kötelezettségszegési eljárás indítása a skandináv ország menekültügyi szabályozása miatt, de azért kapott kritikát a Frederiksen-kabinet, elsősorban a jogvédő szervezetektől. Az Amnesty International azt követelte, hogy Dánia állítsa le a szírek visszaküldését, mert Szíriában fennáll a jogsértések kockázata. Felteszik a kérdést: vajon Törökország, amely több millió szír menekültet fogadott be, hogyan fog arra reagálni, ha egy kicsi és gazdag ország nem akarja befogadni a szíreket? Az ENSZ menekültügyi szervezete is megszólalt az ügyben, szerintük a szíriai helyzet még nem teszi lehetővé a migránsok biztonságos visszatérését. Ez nem tántorítja el a dán kormányt, ahogy az előző években, továbbra is következetesen képviseli azt a kormányokon átívelő meggyőződést, miszerint a korlátlan migráció – és valójában az integráció – sehová sem vezet.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!