Energetikai függetlenség vagy geopolitikai csapda: Szerbia döntő játszmája a NIS körül

Februárig el kell dönteni a NIS orosz többségi tulajdonának sorsát, különben Szerbia súlyos szankciókkal nézhet szembe. Ljubodrag Szavics professzor szerint három lehetséges út van: az oroszok eladhatják a részesedésüket egy Washington által is elfogadott vevőnek, a szerb állam visszavásárolhatja a céget – ez lenne a legjobb megoldás –, vagy jön az államosítás, ami a közgazdász szerint „a legrosszabb és legkevésbé elfogadható” forgatókönyv, amely romba döntené az ország befektetői hitelességét és az orosz–szerb kapcsolatokat is. A tét az energetikai függetlenség és Szerbia geopolitikai túlélése. Magyarországnak kulcsszerep juthat.

Mi lesz a NIS sorsa? (Fotó: AFP)

Államosítás – a legrosszabb forgatókönyv

A legkevésbé kívánatos út a „barátságtalan átvétel”, azaz a NIS államosítása vagy nacionalizálása. Ez nemcsak az oroszokkal való kapcsolatot mérgezné meg, hanem Szerbia teljes befektetői imázsát aláásná.

Ez a variáns a legrosszabb Szerbia számára, a legkevésbé elfogadható. Nemcsak az orosz partnerrel való kapcsolatot zavarná meg, hanem más külföldi befektetőkkel szemben is, mert mindenki a sorok között olvasna. Ha egy baráti országgal, egy gáz- és olajszállító céggel képesek vagytok ilyet tenni, hogy nacionalizáljátok a vállalatot, akkor milyen esélyei vannak a mi cégeinknek?

 – figyelmeztet Szavics. Egy ilyen lépés hosszú távon elriaszthatná a külföldi tőkét, és ronthatná Szerbia hitelminőségét a nemzetközi piacon.

Függőségek és geopolitikai csapdák

Bár a visszavásárlás optimista kilátásokat kínál, Szavics rámutat a maradandó kockázatokra. Még ha Szerbia meg is szerzi a NIS-t, a JANAF olajvezeték – amely horvát kézben van – továbbra is sebezhető pont marad. 

Horvátországnak egyértelmű gazdasági érdeke, hogy a csővezeték működjön, évente 50-60 millió eurós bevételt hoz, de a politikai zsarolás kockázata fennáll. Hosszú távon a megoldás a magyarországi olajvezeték megépítése lenne, de ez jövőbeli projekt

 – jegyzi meg.

További nyomás a gázszerződés: a hosszú távú megállapodást három hónaposra rövidítették az oroszok, ami Szavics szerint „sárga lapként” értelmezhető. 

A legrosszabb helyzet egy kis ország, mint Szerbia számára, amikor a nagyhatalmak konfliktusának tűzvonalába kerül. Ez geopolitikai történet, amely nem függ tőlünk. Mi túszai vagyunk ennek a narratívának

 – zárja gondolatait a közgazdász.

A következő hónapokban Szerbiának egyensúlyoznia kell a függetlenség és a stabilitás között, miközben a világ nagyhatalmainak árnyéka vetül rá. Ahogy Szavics látja, a választás nem csupán pénzügyi, hanem a ország jövőjét formáló geopolitikai döntés.

Szerbiának nincs sürgetőbb ügye, mint a NIS megmentése. Erről ír a szerb közmédia is. 

Braniszlav Jorgics bróker az RTS-nek elmondta, hogy ha nem találnak megoldást a NIS problémájára, az a bombázás óta a legnagyobb gazdasági csapást jelentheti az országnak, és Szerbiának nincs sürgetőbb ügye, mint a NIS megmentése. 

Gyuro Macut szerb miniszterelnök Dubravka Gyedovics Handanovics bányászati ​​és energiaügyi miniszterrel közben beszélt az ágazat helyzetéről és azokról az intézkedésekről, amelyeket az állam a szerb olajiparra kivetett amerikai szankciók következményeinek enyhítésére tesz.

Kijelentették, hogy naponta elemzik az olaj és olajszármazékok folyamatos ellátásának fenntartásához szükséges intézkedéseket, és megjegyezték, hogy a piac energiaellátása továbbra is stabil.

Borítókép: Mi lesz a NIS sorsa? (Fotó: AFP)