Iszlamista hálózatokkal kerülhetett kapcsolatba a francia szélsőbaloldal

Jean-Luc Mélenchon, a francia radikális baloldal, az Engedetlen Franciaország (La France Insoumise, LFI) vezetője a pártok és az iszlamista hálózatok közötti állítólagos kapcsolatokat vizsgáló parlamenti bizottság előtt tett vallomást. Mélenchon határozottan tagadta, hogy mozgalmában teret engednének a vallási alapú befolyásszerzésnek, miközben a francia közéletben egyre hangosabbak azok a vélemények, amelyek szerint a baloldal választási megfontolásból kokettál a radikális iszlámmal.

Jean-Luc Mélenchon Fotó: Hans Lucas via AFP

A baloldali vezér külön kitért a Muszlim Testvériség franciaországi tevékenységéről szóló jelentésre is. Pascal Courtade, a jelentés egyik szerzője korábban arról beszélt a bizottság előtt, hogy nem találtak olyan dokumentumot, amely bizonyítaná, hogy a szervezetnek rövid vagy középtávú stratégiája lenne a francia politikai pártokba való szisztematikus beépülésre nemzeti szinten. Mélenchon számára ez különösen fontos volt, pártját ugyanis korábban azzal vádolták, hogy

a muszlim szavazatokért cserébe engedményeket tesz a radikálisoknak.

A meghallgatás során Mélenchon igyekezett magát a szabadságjogok védelmezőjeként feltüntetni, bírálva a jobboldalt és a nemzeti oldalt, amiért azok szabályozni kívánják a vallási jelképek – például a muszlim fejkendő – viselését a közterületeken. 

Franciaországban az állam világi, nem az utca

– érvelt, hozzátéve, hogy a felnőttek úgy öltözködnek, ahogy akarnak, a szülőknek pedig joguk van átadni értékeiket gyermekeiknek.

A politikus szerint a fejkendő viselésének tiltása vagy a böjt korlátozása a vallásszabadság megsértése lenne.

A legforróbb téma azonban az antiszemitizmus kérdése volt, amely az október 7-i izraeli események és a gázai háború óta folyamatosan kísérti a francia baloldalt.

Amikor Prisca Thevenot kormánypárti képviselő szembesítette őt a mozgalmát érő antiszemitizmus-vádakkal, Mélenchon ingerülten reagált, mondván, elege van abból, hogy „alkalmi inkvizítorok” előtt kell bizonygatnia ártatlanságát.

Ugyanakkor ellentmondásos módon védelmébe vett egy lyoni egyetemi professzort, akit azért függesztettek fel, mert „bojkottálandó népirtóknak” nevezett húsz közéleti személyiséget, akiknek többsége zsidó származású. Mélenchon szerint ez az oktató „nem antiszemita”.

A vizsgálóbizottság, amelynek munkája december 10. körül zárul le, eddig mintegy harminc személyt hallgatott meg, köztük egyetemi tanárokat, közvélemény-kutatókat és rendőri vezetőket. Bár Mélenchon azt állítja, hogy a vizsgálat tisztázta őt, a francia közvélemény jelentős része továbbra is szkeptikus, látva a baloldali tüntetéseken rendszeresen felbukkanó iszlamista jelszavakat és a párt Izrael-ellenes retorikáját, amely sokszor összemosódik a nyílt antiszemitizmussal.

Borítókép: Jean-Luc Mélenchon (Fotó: Hans Lucas via AFP)