Iszlamista hálózatokkal kerülhetett kapcsolatba a francia szélsőbaloldal

Jean-Luc Mélenchon, a francia radikális baloldal, az Engedetlen Franciaország (La France Insoumise, LFI) vezetője a pártok és az iszlamista hálózatok közötti állítólagos kapcsolatokat vizsgáló parlamenti bizottság előtt tett vallomást. Mélenchon határozottan tagadta, hogy mozgalmában teret engednének a vallási alapú befolyásszerzésnek, miközben a francia közéletben egyre hangosabbak azok a vélemények, amelyek szerint a baloldal választási megfontolásból kokettál a radikális iszlámmal.

Jean-Luc Mélenchon Fotó: Hans Lucas via AFP

Pattanásig feszült a hangulat a francia Nemzetgyűlésben, ahol a politikai mozgalmak és az iszlamista hálózatok összefonódását vizsgáló bizottság hallgatta meg a francia baloldal legmeghatározóbb, egyben legmegosztóbb alakját, Jean-Luc Mélenchont. A szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (La France Insoumise, LFI) alapítója védekezésében az állami szekularizmusra hivatkozott, amelyet mozgalma alapkövének nevezett, ugyanakkor éles támadást indított a bizottság és politikai ellenfelei ellen, inkvizítoroknak nevezve őket – számol be róla a Le Monde francia napilap.

Mélenchon magyarázkodni kényszerült az iszlamista befolyás vádja miatt (Fotó: Hans Lucas via AFP)

Mélenchon a meghallgatás során kategorikusan kijelentette: pártja „soha nem fogja elfogadni a vallási beszivárgást”. Elismerte ugyan az iszlamista fenyegetés létezését, de óva intve attól, hogy összemossák az iszlámot az iszlamizmussal, illetve az iszlamizmust a terrorizmussal. A politikus magabiztosan hivatkozott a titkosszolgálati jelentésekre, állítva, hogy a bizottság munkája már tisztázta mozgalmát.

Önök már rendelkeznek azokkal a dokumentumokkal, amelyek abszolút ártatlannak nyilvánítanak minket

– fogalmazott a szélsőbaloldali pártvezető, utalva arra, hogy a hírszerzési vezetők meghallgatása során nem merült fel közvetlen bizonyíték az LFI és az iszlamista szervezetek közötti szervezett kapcsolatra.

A baloldali vezér külön kitért a Muszlim Testvériség franciaországi tevékenységéről szóló jelentésre is. Pascal Courtade, a jelentés egyik szerzője korábban arról beszélt a bizottság előtt, hogy nem találtak olyan dokumentumot, amely bizonyítaná, hogy a szervezetnek rövid vagy középtávú stratégiája lenne a francia politikai pártokba való szisztematikus beépülésre nemzeti szinten. Mélenchon számára ez különösen fontos volt, pártját ugyanis korábban azzal vádolták, hogy

a muszlim szavazatokért cserébe engedményeket tesz a radikálisoknak.

A meghallgatás során Mélenchon igyekezett magát a szabadságjogok védelmezőjeként feltüntetni, bírálva a jobboldalt és a nemzeti oldalt, amiért azok szabályozni kívánják a vallási jelképek – például a muszlim fejkendő – viselését a közterületeken. 

Franciaországban az állam világi, nem az utca

– érvelt, hozzátéve, hogy a felnőttek úgy öltözködnek, ahogy akarnak, a szülőknek pedig joguk van átadni értékeiket gyermekeiknek.

A politikus szerint a fejkendő viselésének tiltása vagy a böjt korlátozása a vallásszabadság megsértése lenne.

A legforróbb téma azonban az antiszemitizmus kérdése volt, amely az október 7-i izraeli események és a gázai háború óta folyamatosan kísérti a francia baloldalt.

Amikor Prisca Thevenot kormánypárti képviselő szembesítette őt a mozgalmát érő antiszemitizmus-vádakkal, Mélenchon ingerülten reagált, mondván, elege van abból, hogy „alkalmi inkvizítorok” előtt kell bizonygatnia ártatlanságát.

Ugyanakkor ellentmondásos módon védelmébe vett egy lyoni egyetemi professzort, akit azért függesztettek fel, mert „bojkottálandó népirtóknak” nevezett húsz közéleti személyiséget, akiknek többsége zsidó származású. Mélenchon szerint ez az oktató „nem antiszemita”.

A vizsgálóbizottság, amelynek munkája december 10. körül zárul le, eddig mintegy harminc személyt hallgatott meg, köztük egyetemi tanárokat, közvélemény-kutatókat és rendőri vezetőket. Bár Mélenchon azt állítja, hogy a vizsgálat tisztázta őt, a francia közvélemény jelentős része továbbra is szkeptikus, látva a baloldali tüntetéseken rendszeresen felbukkanó iszlamista jelszavakat és a párt Izrael-ellenes retorikáját, amely sokszor összemosódik a nyílt antiszemitizmussal.

Borítókép: Jean-Luc Mélenchon (Fotó: Hans Lucas via AFP)