Szánthó Miklós: A CPAC Hungary megmutatta, hogy a jobboldal világszerte többségben van

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója és a CPAC Hungary szervezője lapunknak adott interjújában értékelte az idei konferenciát. A CPAC Hungary kapcsán arról beszélt, hogy az esemény nemcsak a magyar jobboldal erejét mutatta meg, hanem azt is, hogy a patrióta, migrációellenes és békepárti politikai irányzat világszinten is többségben van. Szánthó Miklós kitért Donald Trump Orbán Viktort támogató üzenetének jelentőségére, valamint a nemzetközi kapcsolatok alakulására is.

CPAC Hungary 2026 (Fotó: MTI)

– Az idei CPAC rendkívül nagy figyelmet kapott. Hogyan értékeli a konferenciát?

– Ez volt minden idők legütősebb CPAC Hungaryje. Egy nap alatt több mint 3000 résztvevő, közel 180 újságíró, 35 kiállítópartner, 51 országból több mint 600 vendég, 27 külföldi előadó, köztük az argentin elnök, a grúz miniszterelnök, a korábbi lengyel miniszterelnök, a Patrióták elnöke, az összes jobboldali pártcsalád vezetője – és nem utolsósorban Donald Trump exkluzív videóüzenetben támogatta Orbán Viktor újraválasztását. Nekem ez azt mutatja, hogy a magyar jobboldal nem csak idehaza van többségben, de globálisan is a migrációellenes, család- és békepárti többség része.

Bármennyire is próbálja az ellenkezőjét elhitetni a globalista hazai és külföldi – szó szerint – ügynöksajtó, mi vagyunk a többség, és győzni fogunk. Fel, győzelemre! – nem hiába volt ez a CPAC Hungary mottója is. Két hét, és valóra is válik.

– Ahogy említette, a konferencia elején Donald Trump videós üzenetében kiállt Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett, feltétlen támogatásáról biztosítva a magyar kormányfőt, a közelgő magyar parlamenti választás tekintetében is. Miért fontos ez?

– Amikor demokrata elnök van hatalmon, a Fehér Ház véleménye a magyarországi baloldal számára a morális iránytű, a megfellebbezhetetlen politikai vélemény. „Még Barack Obama szerint is...”, „Joe Biden is alátámasztotta, hogy...” – hányszor olvastuk ezeket a korábbi években a címoldalakon. A ki nem mondott legitimációs forrás ezen állítások mögött nyilvánvalóan az, hogy mégiscsak a világ vezető hatalmának első embere mond valamit.

De hát ez most is így van – csak most ugyanez az elnöki hivatal azt mondja, hogy Orbán Viktor a jó választás – emelte ki. Ezért fontos ez: a szabad világ első embere a magyar miniszterelnök szövetségese. Nem alkalmaz nyomást, nem fenyeget, legfeljebb figyelembe veszi a magyar érdeket, például, ha az orosz energiacégekre kivetett amerikai szankciók feloldásáról vagy Paks bővítéséről van szó.

Szóval a magyar jobboldalnak szövetségesei vannak – a magyarországi baloldalnak, a Tiszának viszont kitartói, és ha jól látom, külföldi szolgálati kapcsolatai. Nagy különbség. Ők utóbbiakat mozgósítják, mert Brüsszelnek presztízskérdés, Kijevnek létkérdés, a Tiszának pedig egzisztenciális kérdés Orbán Viktor elmozdítása. Szerencsére Webernek meg Zelenszkijnek nincs itthon szavazati joga, Magyar Péternek meg gyengék a képességei ehhez. 

– A liberális sajtó rendre azt hangoztatja, hogy Magyarország, és annak konzervatív miniszterelnöke nemzetközi értelemben elszigetelődött. Ez nem teljesen így tűnt az idei CPAC Hungaryn. Mennyit erősödött az elmúlt években a patrióta közösség?

– Bár úgy lettünk volna elszigetelődve a történelmünk során, mint most! Tény, a választási kampány miatt hazánk amúgy is a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került, csakhogy nem mindegy, hogy ukrán kémek adják egymásnak a kilincset, mint a Tiszánál, vagy Magyarország barátai váltják egymást a színpadon, mint a CPAC Hungaryn!

Az »elszigetelődésről« szóló állítás amúgy is egyszerűen nevetséges. Ez nem elszigetelődés, hanem stratégiai mozgástér építése.

– A patrióta politika egyik lényege éppen az, hogy nem zárja be magát ideológiai blokkokba, hanem a nemzeti érdek mentén tart fenn kapcsolatokat kelettel és nyugattal egyaránt.

A cél az, hogy Magyarország ne kiszolgáltatottja legyen a nagyhatalmi folyamatoknak, hanem aktív alakítója azoknak: legyenek partnerei Nyugaton és Keleten egyaránt, hogy mindig a saját érdekei mentén tudjon dönteni. Ez ad valódi szuverenitást, nem az, ha egyetlen politikai vagy gazdasági központtól függünk. És pontosan ez a különbség a bal-, illetve jobboldal külpolitikája között. A Tisza a Brüsszel–Kijev-tengely érdekazonosságának magyarországi kivetülése, és mint ilyen, függőségi viszonyban van tőlük: Magyar Péter projektjét az Európai Néppártban találták ki, ők fogják a mentelmi jogon keresztül, Kijev pedig az ő érdekében szolgálati műveleti területté nyilvánította Magyarországot.

– Az ilyen „hálózatos kapcsolódás” nem tesz, nem tenne lehetővé független döntéshozatalt. Ezzel szemben éppen ez Orbán Viktor stratégiai eredménye, ami miatt mérgesek rá a globalista hatalmi centrumok: zsarolások, leplezett és nyílt beavatkozások ellenére nem tudták függőségi viszonyba taszítani. A szó szoros értelmében független, azaz szuverén politikát folytat, a döntéshozatal semminek sincs alárendelve, egyedül a magyar érdeknek. Például annak, hogy a magyar gazdaságnak, rezsicsökkentésnek szüksége van az olcsó orosz olajra, amitől – ha van – olcsóbb a benzin, olcsóbb a pékek fuvarozási költsége is, tehát olcsóbb a kenyér. Kapitány István meg kijelenti, hogy nincs szükség a multik különadójára meg a benzin védett árára. A két alternatíva között választunk április 12-én.

Borítókép: CPAC Hungary 2026 (Fotó: MTI)