Meloni kitart: a népszavazás ellenére folytatja a reformokat

A népszavazási vereség politikai következményeket indított el Olaszországban. A referendum bukását radikális csoportok, szakszervezetek és egyes iszlám közösségek is üdvözölték. Az eredmény Giorgia Melonit arra késztetheti, hogy felülvizsgálja a kabinet irányvonalát, és lépéseket tegyen a botrányokban érintett kormánytagok ügyében.

Giorgia Meloni és Orbán Viktor Forrás: AFP

A szavazás végül a „nem” voksok fölényével zárult, ami komoly stratégiai újragondolásra kényszeríti a római kabinetet. 

Bár Giorgia Meloni korábban leszögezte, hogy az eredménytől függetlenül folytatja kormányzati munkáját, a vereség ténye megkérdőjelezhetetlen. A statisztikák mögött meghúzódó társadalmi átrendeződés pedig még ennél is beszédesebb. A győzelmet egy olyan heterogén szövetség aratta le, amelyben a legnagyobb olasz szakszervezetek mellett anarchista csoportok, palesztinbarát mozgalmak és iszlám közösségek vállaltak aktív szerepet. Az elemzések rávilágítanak a kampány agresszív élére is. A „nem” mellett érvelők között megjelentek a politikai erőszakot szító hangok, sőt, olyan plakátok is, amelyek Giorgia Melonit fejjel lefelé ábrázolták. Ez az összefonódás előrevetíti az olasz baloldal elkerülhetetlen radikalizálódását, hiszen az ellenzéki pártok láthatóan politikai tőkét kovácsoltak a szélsőségesebb csoportok mozgósításából. 

Különösen figyelemre méltó jelenség az olaszországi muszlim közösség egységes politikai erőként való fellépése 

– emeli ki az Il Giornale napilap elemzése. Ez azt jelenti, hogy a Meloni-kormánynak a jövőben egy újonnan kialakult, öntudatos szavazóréteggel kell számolnia. Ez a bázis a palesztinbarát tüntetéseken és a kormányellenes megmozdulásokon forrt össze az ellenzéki erőkkel és várhatóan komoly kihívást jelent a jövőben a Meloni-kormány számára.

A kabinetnek azonban nemcsak erőteljes külső támadásokkal kell szembenéznie, hanem belső botrányok is gyengítik a kormány hitelességét. Kétségtelen, hogy az igazságügyi reformról szóló népszavazás megbukása a Giorgia Meloni-kormány meggyengülését eredményezte. Carlo Nordio igazságügyi miniszter, akinek nevéhez a referendum kidolgozása fűződik jelezte, hogy a kudarc ellenére nem áll szándékában lemondani a tárca további vezetéséről. 

A népszavazást követő napon azonban bejelentette lemondását Andrea Delmastro Delle Vedove igazságügyi államtitkár, mivel a közelmúltban fény derült arra, hogy üzleti társulásra lépett egy olyan céggel, amelynek kapcsolatai voltak egy hírhedt római maffiával. 

Az államtitkár bevallása szerint azonnal kiszállt a cégből, amint tudomást szerzett a háttérről. Az igazságügyi miniszter kabinetfőnöke is lemondott, sőt Meloni nyilvánosan felszólította Daniela Santanché turisztikai minisztert is, hogy lépjen vissza, mivel csalás és hamis könyvelés miatt folyik eljárás ellene 2024 óta.

Az olasz miniszterelnök helyzetét tovább nehezíti, hogy a turisztikai miniszter nem fogadta el azonnal a felszólítást. Daniela Santanché szerint az ő ügye nem függ össze a népszavazással, és nem akar bűnbak lenni a választási vereségért. Az azonban tagadhatatlan, hogy a miniszter immár évek óta elhúzódó bírósági ügyei hozzájárultak a kormány népszerűségének zuhanásához. Az ellenzék kihasználta a kabineten belüli feszültségeket és szerda reggel bizalmatlansági indítványt nyújtott be a turisztikai miniszter ellen, sőt felszólították a miniszterelnököt, hogy a parlament előtt számoljon be a kormányon belüli repedésekről. Azzal vádolják Giorgia Melonit, hogy gyenge vezető, nem tudott kiállni hazája érdekeiért sem az Európai Unióban, sem Donald Trump amerikai elnöknél, de még saját minisztereit sem tudja józan belátásra bírni.

Borítókép: Giorgia Meloni és Orbán Viktor (Fotó: AFP)