Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A washingtoni tervezetet pakisztáni közvetítéssel juttatták el Teheránba, ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy az iráni vezetés milyen körben ismerhette meg a dokumentumot, illetve hajlandó-e tárgyalási alapként tekinteni rá. Az sem egyértelmű, hogy Izrael – amely az Egyesült Államokkal közösen hajt végre csapásokat Irán ellen – támogatja-e a kezdeményezést, írja a The New York Times.
A kiszivárgott információk szerint a javaslat kitér Irán ballisztikus rakétaprogramjára és nukleáris tevékenységére is.
Washington és Izrael korábban egyértelművé tette, hogy nem fogják megengedni, hogy Teherán nukleáris fegyverhez jusson. A február végén indult hadműveletek során több iráni rakétarendszert és nukleáris létesítményt is támadás ért.
Mindeközben Irán továbbra is rakétákat indít Izrael és a térség több országa felé, és jelentős mennyiségű, magas dúsítású uránnal rendelkezik. A konfliktus a globális energiapiacokra is komoly hatást gyakorol: Teherán gyakorlatilag korlátozta a nyugati hajók áthaladását a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoroson, ami az olaj- és gázárak emelkedéséhez vezetett. A diplomáciai erőfeszítések ellenére egyelőre nincs jele a harcok gyors lezárásának. A Fehér Ház szóvivője hangsúlyozta: miközben a tárgyalások lehetőségét vizsgálják, a hadműveletek változatlan intenzitással zajlanak.
A közvetítői szerepben Aszim Munír, Pakisztán hadseregének vezetője tűnt fel, aki kapcsolatban áll az iráni vezetéssel, és kulcsszerepet játszhat az üzenetek továbbításában a felek között. A térség több országa, köztük Egyiptom és Törökország is a tárgyalásos rendezést sürgeti.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az iráni vezetésen belül is bizonytalanság tapasztalható, ami megnehezíti az egységes válasz kialakítását. Elemzők szerint ugyanakkor Washington tárgyalási készsége arra utal, hogy az amerikai vezetés rövid távon nem feltétlenül törekszik a jelenlegi iráni rendszer megdöntésére, inkább annak meggyengítésében érdekelt. Orosz sajtóforrások azonban arról írnak, hogy Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke kijelentette, hogy nem folynak tárgyalások az Egyesült Államokkal, és hogy az álhírek a piacok manipulálására szolgálnak.
Borítókép: Rakétanyomok az égen az izraeli tengerparti város, Netanja felett, egy újabb iráni rakétatámadás után 2026. március 25-én (Fotó: AFP/Jack Guez)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A jövő a tantermekben dől el.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!