Irán azt állítja, hogy azért fejleszti nukleáris programját, hogy további atomerőműveket építsen a hazai energiaigény kielégítése és az exportra szánt olajmennyiség növelése érdekében.
Az atomerőművekhez urán fűtőanyag szükséges, és az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve szerint egyetlen más ország sem rendelkezik olyan uránkészlettel, mint Irán, anélkül hogy nukleáris fegyverprogramot folytatna. Ez erősítit azt a gyanút, hogy Irán nem teljesen őszinte szándékaival kapcsolatban. Teherán fegyverkezésre alkalmas uránkészleteit alkupozícióként használta az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon, és többször kijelentette, hogy megszabadul tőlük, ha az Egyesült Államok feloldja az országgal szembeni szankcióit.
Irán nukleáris programja több évtizede indult
Az Egyesült Államok 1957-ben nukleáris programot indított Iránnal. Akkoriban Iránban a nyugatbarát, Mohammad Reza Pahlav sah uralkodott, és a két ország ekkor baráti viszonyban volt.
Az Egyesült Államok támogatásával Irán az 1970-es években kezdte meg atomprogramjának fejlesztését, Amerika azonban visszavonta támogatását, amikor a sah uralmát 1979-ben az iszlám forradalom megdöntötte.
A forradalom óta, amely Iránt iszlám köztársasággá alakította, a nyugati országok attól tartanak, hogy az ország atomprogramját felhasználhatja atomfegyverek gyártására, nagy dúsítású urán felhasználásával.
Irán állítása szerint nem törekszik atomfegyverek gyártására és aláírta az ENSZ nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződését is, amelyben kötelezte magát, hogy nem fejleszt atomfegyvert, azonban ezeket az állításokat kétkedve fogadja a világ.
Az iráni urándúsítás okoz feszültséget
Az iráni nukleáris program körüli vita középpontjában az urán dúsítása áll. Ez az eljárás az atomerőművekben használt üzemanyag előállítására szolgál, de magasabb dúsítás mellett atomfegyver gyártására is felhasználható.
A 2000-es évek elején nemzetközi ellenőrök bejelentették, hogy magas dúsítású urán nyomait találtak Iránban, a natanz-i üzemben. Irán ideiglenesen leállította az urándúsítást, de 2006-ban újraindította, azzal az indokkal, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megállapodása szerint erre jogosult. Erre válaszul Irán ellen nemzetközi szankciók léptek életbe, melyek egy része ma is tart.
Évekig tartó tárgyalások után Irán és a hat világhatalom 2015-ben megállapodott egy nukleáris egyezményben, amelynek értelmében enyhültek a szankciók Irán ellen, míg az ország korlátozta nukleáris potenciáját.
Az egyezmény előírta Iránnak, hogy urándúsításának szintjét 20 százalékról 3,67 százalékra, uránkészleteit pedig drasztikusan csökkenti, centrifugáit fokozatosan kivonja a forgalomból, és egyéb intézkedéseket hoz.
Ennek azért volt jelentősége, mert az urán csak akkor válik „bombakész” állapotúvá, ha 90 százalékos tisztaságúra dúsítják. Az atomerőművekben 3,5–5 százalékos tisztaságú uránt használnak.
2018-ban Trump kilépett az iráni atomegyezményből, és új szankciókat vezetett be Irán ellen, hogy tönkretegye annak gazdaságát. Teherán viszont bejelentette, hogy nem tartja be a megállapodás egyes részeit, és megkezdte az urán dúsításának és az uránkészletek növelését, valamint fejlett centrifugák használatát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által korábban a felügyeleti és ellenőrzési tevékenységek céljából telepített összes berendezést eltávolította. A Biden-kormány ezután több mint egy évig tartó közvetett tárgyalásokat indított Iránnal a megállapodás újraélesztésére, de ezek 2022-ben megszakadtak.
2023-ban az NAÜ közölte, hogy 83,7 százalékos tisztaságú – a bombakészítéshez szükséges szinthez közeli – uránrészecskéket találtak egy iráni nukleáris létesítményben. A 60 százalékos tisztaságú uránkészlete is 128,3 kilogrammra nőtt, ami akkor a legmagasabb szint volt.
Tavaly az Egyesült Államok arról tett bejelentést, hogy Irán lerövidítette az úgynevezett kitörési idejét – azaz azt az időt, amely alatt elegendő hasadóanyagot lehet előállítani egy atomfegyverhez – egy-két hétre.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség múlt hónap végén a tagállamoknak elküldött jelentése szerint Irán 60 százalékos tisztaságú dúsított uránkészlete 408 kilogrammra nőtt. Ez további dúsítás után kilenc atomfegyver előállításához elegendő mennyiség.
Izrael megtámadta Iránt
