Ukrajnával kötött megállapodás miatt áll a bál Bulgáriában

Tovább mélyül a bolgár politikai válság: vitatják Andrej Gjurov ideiglenes miniszterelnök kinevezésének jogszerűségét, aki hosszú távú védelmi és energetikai együttműködésről írt alá megállapodást Ukrajnával. Noha a kabinet feladata az lett volna, hogy lebonyolítsa az előre hozott választásokat és megfékezze az elszabaduló inflációt, túllépte feladatkörét. Emellett kihasználva helyzetét, saját holdudvarát juttatja kulcspozíciókba.

Gjurov bejelentés nélkül Kijevbe látogatott, ahol tíz évre szóló megállapodást írt alá Ukrajnával Forrás: AFP

Bő két hét múlva, április 19-én újabb előre hozott választásokat tartanak Bulgáriában, ám a politikai légkör egyre feszültebb. Botrányok sora látott napvilágot az elmúlt napokban. Március 26-án Nicholas Emiliou, az Európai Unió Bírósága főtanácsnoka egy hivatalos állásfoglalásban kimondta, hogy Andrej Gjurov bolgár ideiglenes kormányfő 2024-es eltávolítása a Bolgár Nemzeti Bank alelnöki posztjáról jogszerű volt. A háttérben összeférhetetlenségi problémák álltak. Emiliou egyúttal azt is kimondta, hogy Gjurov nem tartozott azon közjogi méltóságok közé, akik ideiglenes miniszterelnökké kinevezhetők. Ennek ellenére Ilijana Jotova mégis kinevezte őt. Deljan Peevszki, a Jogok és Igazságok párt elnöke szerint a főtanácsnoki vélemény intézményi veszélyt jelent a bolgár demokráciára.

Bulgária: áll a bál az Ukrajnával kötött megállapodás miatt Fotó: AFP

Háborús kockázat fenyegeti Bulgáriát?

Még nagyobb port vert fel, hogy március 30-án Gjurov bejelentés nélkül Kijevbe látogatott, ahol tíz évre szóló megállapodást írt alá Ukrajnával. Az egyezmény a védelem, az energetika és a biztonság területén fogalmaz meg hosszú távú együttműködést, érintve a fegyver- és dróngyártást és a légvédelmi támogatást. Az ukrán média azonban szélesebb stratégiai építkezés részeként tekint a megállapodásra, ugyanis rögzíti Bulgária támogatását Ukrajna uniós és NATO-csatlakozása mellett.

Kiterjed továbbá egy sürgős konzultációs mechanizmusra is: eszkaláció esetén 24 órán belül közös egyeztetést tart Szófia és Kijev.

Az energetikai együttműködés pedig elsősorban a Bulgárián áthaladó Vertikális Gázfolyosó kiépítését tartalmazza, amelyről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban is beszélt. A korridor ugyanis további gázmennyiségek importálását tenné lehetővé Ukrajna számára a Földközi-tenger felől. Évente akár tízmilliárd köbméter gázt is biztosítana az országnak.

Az ellenzék azonban nem hagyta szó nélkül a bolgár–ukrán megállapodást, különösen annak katonai vonatkozásait vitatja. 

Szlavi Trifonov, a Van ilyen nép párt elnöke az államfőn kérte számon, hogy milyen politikust nevezett ki kormányfőnek. Különösen azt vitatta, hogy Gjurov hatáskörét túllépve írta alá a katonai megállapodást Kijevvel: „a hatalom csúcsán nem egy törvénytelen miniszterelnök áll, hanem a bolgár parlament” – fogalmazott Trifonov az elnöknek címzett levelében. Trifonov azt is kifogásolta, hogy a minisztertanács határozata szerint Bulgária 20 millió dollárnyi pénzügyi hozzájárulást hagyott jóvá Ukrajna számára „kiemelt felszerelések” biztosítására – mondván, hogy egy ilyen kezdeményezés még a parlamenten sem menne át. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Bulgáriának még 2026-os költségvetése sincs.

Hasonló bírálatokat fogalmazott meg Georgi Markov Magyarországon élő alkotmánybíró is. A Pik.bg hírportálon megjelent írásában arra emlékeztetett, hogy az ideiglenes kormány nem köthet nemzetközi szerződéseket és nem vállalhat hosszú távú kötelezettségeket az állam számára. 

A Gjurov–Zelenszkij-megállapodás érvénytelen

– szögezte le. Jotova azonban azt állította, hogy sem a miniszterelnök, sem a védelmi miniszter, sem a külügyminiszter nem tájékoztatta az ukrajnai látogatásról és annak céljáról. Az éles reakció ellenére azonban aligha fogja az államfő lemondatni Gjurovot, hiszen egykor ő maga is szoros kapcsolatban állt a bulgáriai Soros-szervezetekkel.

Gjurov ráadásul az oktatás tekintetében is szorosabbra fűzné a szálakat Ukrajnával: a kormány arra készül, hogy a külföldi nyelvoktatás részeként bevezeti az ukránnyelv-oktatást az iskolákban. 

Kijevben döntés is született arról, hogy ukrán iskolát nyitnak Bulgáriában annak érdekében, hogy az országban élő ukránok megőrizzék ukrán identitásukat. Az sem kizárt, hogy a történelmi tankönyveket is felülírják: megkezdődött ugyanis annak vizsgálata, hogy az ukrán történelem valóban megjelenik-e a bolgár tankönyvekben.

Kijevben egy döntés is született arról, hogy ukrán iskolát nyitnak Bulgáriában Fotó: AFP

Orosz beavatkozás ellen kér segítséget Bulgária

A Politico brüsszeli hírportál értesülései szerint Szófia az Európai Külügyi Szolgálathoz fordult: olyan együttműködést szeretne, amely segíti az európai biztonsági szolgálatokat abban, hogy közösen felismerjék és elemezzék a külföldről indított, a közvéleményt befolyásoló kampányokat.

Ez a gyakorlatban főként a szomszédos országok – például Moldova – védelmét szolgálja az orosz beavatkozási kísérletekkel szemben.

A bolgár kormány azt is kezdeményezte, hogy az EU indítsa el a gyors reagálási rendszernek nevezett eljárást a vezető közösségi médiaplatformok – köztük a Meta, a Google és a TikTok – számára, hogy azok valós időben észlelhessék és megfékezhessék a kibontakozó dezinformációs kampányokat. Az Európai Bizottság a múlt héten megerősítette, hogy a folyamatot hivatalosan is elindította.

A volt államfőnek kedveznek a felmérések

Az Alpha Research márciusi felmérése szerint egyértelmű erősorrend rajzolódik ki a bolgár politikában az előre hozott választások előtt. 

• A Rumen Radev volt államfő vezette Progresszív Bulgária koalíció 30,8 százalékkal vezeti a mezőnyt, míg 
• a Bojko Boriszov irányította GERB–SZDSZ pártszövetség 21,2 százalékon áll. 
• A neoliberális Folytatjuk a változást–Demokratikus Bulgária koalíció 11,1 százalékra számíthat, 
• a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért támogatottsága 9,8 százalékon áll, 
• az oroszbarátként számontartott Vazrazsdane pedig 6,9 százalékon. 

Radev továbbra is az előre hozott választások első számú esélyese, ám politikai megítélése korántsem egységes.

Sokan kiábrándultak belőle pártszövetségének elnevezése miatt: a „progresszív” kifejezés a bolgár politikai nyelvben inkább elutasítást, mint lelkesedést vált ki. Radev tisztában van vele, hogy önállóan nem képes parlamenti többséget szerezni. A Boriszov–Peevszki párossal való együttműködést kizárta, és Boriszov is leszögezte, hogy „nem fogunk koalícióra lépni Radevvel. Ő hozta létre a sarlatánokat. Ő mondta Jotovának, hogy nevezze ki Gjurovot, ő nevezte ki a PP–DB kabinetjét”. Radev számára a neoliberális blokk maradt potenciális koalíciós partnerként.

A helyzet pikantériáját növeli, hogy éppen Radev volt az, aki négy évvel ezelőtt államfőként felépítette a liberális oldal két vezető figurájának, Kiril Petkovnak és Aszen Vaszilevnek a politikai karrierjét, amikor helyet adott nekik az ügyvivő kormányban. 

Később azonban politikai alkalmatlanságukra hivatkozva „sarlatánoknak” minősítette őket. Amennyiben a Progresszív Bulgária nem szerzi meg a 121 mandátumot a 240 fős parlamentben, Radev mégis kénytelen lehet velük szövetségre lépni – ami a kritikusok szerint könnyen politikai stratégiájának és hosszú távú célkitűzéseinek kudarcát vetítheti előre.

Borítókép: Andrej Gjurov és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)