Ukrajnával kötött megállapodás miatt áll a bál Bulgáriában

Tovább mélyül a bolgár politikai válság: vitatják Andrej Gjurov ideiglenes miniszterelnök kinevezésének jogszerűségét, aki hosszú távú védelmi és energetikai együttműködésről írt alá megállapodást Ukrajnával. Noha a kabinet feladata az lett volna, hogy lebonyolítsa az előre hozott választásokat és megfékezze az elszabaduló inflációt, túllépte feladatkörét. Emellett kihasználva helyzetét, saját holdudvarát juttatja kulcspozíciókba.

Gjurov bejelentés nélkül Kijevbe látogatott, ahol tíz évre szóló megállapodást írt alá Ukrajnával Forrás: AFP

Hasonló bírálatokat fogalmazott meg Georgi Markov Magyarországon élő alkotmánybíró is. A Pik.bg hírportálon megjelent írásában arra emlékeztetett, hogy az ideiglenes kormány nem köthet nemzetközi szerződéseket és nem vállalhat hosszú távú kötelezettségeket az állam számára. 

A Gjurov–Zelenszkij-megállapodás érvénytelen

– szögezte le. Jotova azonban azt állította, hogy sem a miniszterelnök, sem a védelmi miniszter, sem a külügyminiszter nem tájékoztatta az ukrajnai látogatásról és annak céljáról. Az éles reakció ellenére azonban aligha fogja az államfő lemondatni Gjurovot, hiszen egykor ő maga is szoros kapcsolatban állt a bulgáriai Soros-szervezetekkel.

Gjurov ráadásul az oktatás tekintetében is szorosabbra fűzné a szálakat Ukrajnával: a kormány arra készül, hogy a külföldi nyelvoktatás részeként bevezeti az ukránnyelv-oktatást az iskolákban. 

Kijevben döntés is született arról, hogy ukrán iskolát nyitnak Bulgáriában annak érdekében, hogy az országban élő ukránok megőrizzék ukrán identitásukat. Az sem kizárt, hogy a történelmi tankönyveket is felülírják: megkezdődött ugyanis annak vizsgálata, hogy az ukrán történelem valóban megjelenik-e a bolgár tankönyvekben.

Kijevben egy döntés is született arról, hogy ukrán iskolát nyitnak Bulgáriában Fotó: AFP

Orosz beavatkozás ellen kér segítséget Bulgária

A Politico brüsszeli hírportál értesülései szerint Szófia az Európai Külügyi Szolgálathoz fordult: olyan együttműködést szeretne, amely segíti az európai biztonsági szolgálatokat abban, hogy közösen felismerjék és elemezzék a külföldről indított, a közvéleményt befolyásoló kampányokat.

Ez a gyakorlatban főként a szomszédos országok – például Moldova – védelmét szolgálja az orosz beavatkozási kísérletekkel szemben.

A bolgár kormány azt is kezdeményezte, hogy az EU indítsa el a gyors reagálási rendszernek nevezett eljárást a vezető közösségi médiaplatformok – köztük a Meta, a Google és a TikTok – számára, hogy azok valós időben észlelhessék és megfékezhessék a kibontakozó dezinformációs kampányokat. Az Európai Bizottság a múlt héten megerősítette, hogy a folyamatot hivatalosan is elindította.

A volt államfőnek kedveznek a felmérések

Az Alpha Research márciusi felmérése szerint egyértelmű erősorrend rajzolódik ki a bolgár politikában az előre hozott választások előtt. 

• A Rumen Radev volt államfő vezette Progresszív Bulgária koalíció 30,8 százalékkal vezeti a mezőnyt, míg 
• a Bojko Boriszov irányította GERB–SZDSZ pártszövetség 21,2 százalékon áll. 
• A neoliberális Folytatjuk a változást–Demokratikus Bulgária koalíció 11,1 százalékra számíthat, 
• a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért támogatottsága 9,8 százalékon áll, 
• az oroszbarátként számontartott Vazrazsdane pedig 6,9 százalékon. 

Radev továbbra is az előre hozott választások első számú esélyese, ám politikai megítélése korántsem egységes.

Sokan kiábrándultak belőle pártszövetségének elnevezése miatt: a „progresszív” kifejezés a bolgár politikai nyelvben inkább elutasítást, mint lelkesedést vált ki. Radev tisztában van vele, hogy önállóan nem képes parlamenti többséget szerezni. A Boriszov–Peevszki párossal való együttműködést kizárta, és Boriszov is leszögezte, hogy „nem fogunk koalícióra lépni Radevvel. Ő hozta létre a sarlatánokat. Ő mondta Jotovának, hogy nevezze ki Gjurovot, ő nevezte ki a PP–DB kabinetjét”. Radev számára a neoliberális blokk maradt potenciális koalíciós partnerként.

A helyzet pikantériáját növeli, hogy éppen Radev volt az, aki négy évvel ezelőtt államfőként felépítette a liberális oldal két vezető figurájának, Kiril Petkovnak és Aszen Vaszilevnek a politikai karrierjét, amikor helyet adott nekik az ügyvivő kormányban. 

Később azonban politikai alkalmatlanságukra hivatkozva „sarlatánoknak” minősítette őket. Amennyiben a Progresszív Bulgária nem szerzi meg a 121 mandátumot a 240 fős parlamentben, Radev mégis kénytelen lehet velük szövetségre lépni – ami a kritikusok szerint könnyen politikai stratégiájának és hosszú távú célkitűzéseinek kudarcát vetítheti előre.

Borítókép: Andrej Gjurov és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)