Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az Egyesült Államok és Irán vezető tisztségviselői szombaton érkeztek meg Pakisztán fővárosába, Iszlámábádba, hogy megkezdjék az egyeztetéseket a hat hete zajló konfliktus lezárásáról. A tárgyalások azonban bizonytalanná váltak, miután Teherán közölte: addig nem ül tárgyalóasztalhoz, amíg nem születnek kötelező érvényű vállalások Libanon helyzetéről és a szankciók ügyében.
Az amerikai küldöttséget J. D. Vance alelnök vezeti, tagjai között szerepel Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint Jared Kushner is.
A delegáció szombat reggel a légierő két repülőgépével érkezett, és Aszim Munir tábornagy, a pakisztáni hadsereg vezetője, valamint Isak Dár külügyminiszter fogadta őket. Az iráni küldöttség már pénteken megérkezett, élén Mohamed Baker Kalibaf parlamenti elnökkel és Abbasz Aragcsi külügyminiszterrel.
Ez lehet az 1979-es iszlám forradalom óta a legmagasabb szintű egyeztetés a két ország között. Amennyiben közvetlen tárgyalásra kerül sor, az az első ilyen alkalom lehet 2015 óta, amikor megállapodás született Irán nukleáris programjáról.
Trump 2018-ban felmondta ezt a megállapodást, majd ugyanabban az évben Irán akkori legfőbb vezetője, Ali Hámenei – akit hat hete, a háború kezdetén öltek meg – megtiltotta a közvetlen egyeztetéseket az Egyesült Államokkal.
Kalibaf az X-en azt írta, Washington korábban hozzájárult az iráni vagyonok felszabadításához, valamint egy libanoni tűzszünethez, ahol az izraeli hadműveletek március óta közel kétezer, Irán által támogatott Hezbollah-harcossal végeztek. Hangsúlyozta: tárgyalások csak ezen ígéretek teljesítése után kezdődhetnek.
Az Egyesült Államok és Izrael ugyanakkor azt állítja, hogy a libanoni hadműveletek nem tartoznak az iráni–amerikai fegyverszünet hatálya alá. Az iráni állami televízió szerint a delegáció várhatóan találkozik Sehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnökkel is, hogy egyeztessenek a tárgyalások időzítéséről és kereteiről. Kalibaf kijelentette, hogy Irán kész megállapodásra jutni, ha Washington valódi ajánlatot tesz és elismeri jogait.
A Fehér Ház egyelőre nem reagált az iráni feltételekre, Trump viszont közösségi oldalán azt írta: Iránnak nincs valódi alkupozíciója, és csak azért „maradt életben”, hogy tárgyaljon. JD Vance ennél derűlátóbban nyilatkozott, ugyanakkor figyelmeztetett: ha Irán megpróbálja kijátszani őket, az amerikai fél nem lesz együttműködő.
A háttérben pakisztáni tisztviselők már előzetes egyeztetéseket folytattak mindkét oldal előkészítő csapataival. Az iráni Tasnim hírügynökség szerint Teherán mintegy hetvenfős delegációt küldött, köztük gazdasági, biztonsági és politikai szakértőket, valamint médiamunkatársakat, míg egy pakisztáni forrás szerint az amerikai előkészítő csoport körülbelül száz főből áll. Isak Dár reményét fejezte ki, hogy a felek érdemi párbeszédet folytatnak, amely tartós megoldást hozhat. Egy pakisztáni illetékes ugyanakkor jelezte: korai lenne megmondani, hogy a tárgyalások már szombaton lezárulhatnak-e, és nincs kitűzött határidő. A találkozók előtt Iszlámábádban rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be, az utcákon több ezer katona és félkatonai egység jelent meg.
Trump kedden kéthetes tűzszünetet hirdetett, amely leállította az amerikai és izraeli légicsapásokat Irán ellen. Ez azonban nem szüntette meg Irán Hormuzi-szoros feletti blokádját, amely komoly fennakadásokat okozott a globális energiaszállításban, és nem csillapította az Izrael és a Hezbollah közötti libanoni harcokat sem.
Közben Izrael és Libanon képviselői kedden Washingtonban tárgyalnak, ám eltérően értelmezik a megbeszélések célját.
A libanoni elnökség szerint tűzszünetről és kétoldalú egyeztetések megindításáról lesz szó amerikai közvetítéssel, míg az izraeli nagykövetség úgy véli, hivatalos béketárgyalások kezdődnek, és Izrael nem hajlandó tűzszünetről tárgyalni a Hezbollahhal. Irán további engedményeket is követel, többek között a szankciók eltörlését és a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzésének elismerését, amely lehetővé tenné az áthaladási díjak beszedését, és jelentősen átalakítaná az erőviszonyokat a térségben.
Pénteken az iráni hajók akadálytalanul haladtak át a szoroson, miközben más országok hajóit korlátozások sújtották.
Az energiaellátási zavarok növelték az inflációt és lassították a világgazdaságot, hatásaik pedig még hónapokig érezhetők lehetnek akkor is, ha sikerül megállapodásra jutni. A tárgyalások előtti kemény iráni álláspontot az új legfőbb vezető, Modzstaba Hámenei csütörtöki üzenete is megerősítette: a nyilvánosság előtt még nem mutatkozó, súlyos sérülésekkel küzdő vezető kártérítést követelt a háborús károkért, és kijelentette, hogy a támadókat felelősségre vonják.
Borítókép: J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Ez a cégvezető egy gazember.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!