Új ukrán rakéta: komoly fenyegetés, de nem jelent fordulatot a háborúban + videó

Az ukrán haderő új, FP-9 jelzésű ballisztikus rakétája komoly figyelmet váltott ki, mivel akár Moszkva elérésére is képes lehet. A fejlesztés kapcsán lapunk megkereste Seremet Sándort, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját, aki az új fegyver jelentőségéről és lehetséges hatásairól is beszélt.

Új ukrán rakéta: komoly fenyegetés, de nem jelent fordulatot a háborúban + videó Fotó: Fotó: MICHAL FLUDRA Forrás: NurPhoto

Az új fegyver azonban rengeteg kérdést vet fel, hiszen az orosz–ukrán háború eddigi négy éve alatt az Ukrajnának nyújtandó nyugati fegyverszállítások jelentős része nem tartalmazott nagy hatótávolságú fegyvereket, ha pedig igen, azok bevetését a biztosító országok korlátozták. Ilyen például a Storm Shadow névre keresztelt rakéta is, amelyet Ukrajna elsősorban a megszállt területeken lévő orosz infrastruktúra, valamint 2025-2026-ban oroszországi célpontok (pl. brjanszki vegyi üzem) ellen használt. Ukrajna számára eddig elérhetetlen volt Moszkva megtámadása, azonban a Fire Point saját közlése szerint is az új ballisztikus rakéta képes lehet csapást mérni az orosz fővárosra. 

Az FP-9 jelentősége és esetleges használatának a következményei kapcsán lapunk megkereste Seremet Sándort, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját. Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon milyen reakciókat válthat ki a fegyver megléte és esetleges bevetése Oroszország részéről, illetve arra is rákérdeztünk, hogy valóban fordulatot hozhat-e a háborúba az új ukrán csodafegyver. 

Seremet Sándor a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arra a kérdésre, hogy vajon valódi katonai áttörésről beszélünk-e az FP-9 esetében, vagy inkább egy Moszkvának szánt politikai üzenetről, azt mondta: 

Ukrajna folyamatosan fejleszti a támadó kapacitásait, ezért önmagában az, hogy Ukrajna ballisztikus rakétát tesztel, amelyet a tervek szerint már nyáron gyártásba tudnak bocsátani, nem szenzáció.

Hozzátette, hogy „az FP-9 a Fire Point vállalat korábbi rakétája, az FP-7 továbbfejlesztett változata, valamivel nagyobb robbanófejet tud szállítani és nagyobb a hatótávolsága, így nem egy teljesen új fejlesztésről van szó, hanem a már meglévő technológiák továbbfejlesztéséről.” Kiemelte, hogy „Ukrajnának megvannak a rakétaépítő hagyományai, Dnyipróban a Pivdenmas vállalat volt a fejlesztések központja, ott több még szovjet fejlesztésű rakéta karbantartása és továbbfejlesztése is zajlott, a független Ukrajnában pedig például a Szapszan rakétákat is kifejlesztették, amelyek 500 kilométeres hatótávval rendelkeznek.” 

Úgy fogalmazott, hogy 

„a különbség a korábbi fejlesztések és FP-7 és az FP-9 és között az, hogy utóbbiakat egy gyorsan fejlődő magánvállalat fejlesztette ki”, majd hangsúlyozta: „az FP-9 előnye, hogy kapacitásai meghaladhatják az etalonnak számító orosz Iszkander rakétáét.” Végül rámutatott: „a legfontosabb kérdés az, hogy mekkora lesz a gyártás, ez mennyire fenntartható külső segítség és technológiák nélkül, mert Ukrajna sok szempontból nem önellátó.”

A Moszkvát elérni képes fegyverekről szóló kérdésre azt mondta: „Oroszország komolyan veszi az ukrán fejlesztések által támasztott fenyegetést, a védelmi profilú orosz médiumok is elismerik, hogy az FP-9-et csak többlépcsős légvédelemmel lehet kivédeni, ha valóban rendelkezik a feltételezett képességekkel.” Hozzátette, hogy „a több mint 800 kilométeres hatótávolság és az akár 2100 méter per másodperces sebesség alig 10–15 másodpercet hagy az elfogásra”, ugyanakkor hangsúlyozta: „az orosz hozzáállás mérsékelten higgadt, elismerik, hogy az új rakéták fenyegetést jelentenek Moszkvára és a régióra és elfogásuk nem lesz könnyű, de nem tartják azt lehetetlennek.” 

Úgy fogalmazott, hogy 

Moszkva nemigen tud másként reagálni, mint ahogyan azt eddig tette, növeli a rakétatámadások intenzitását az ukrán hátország ellen, és kiterjesztheti a célpontok körét is,

majd megjegyezte: „Ukrajnában alig maradt olyan kritikus létesítmény, amelyet ne ért volna már támadás.”

A háborús erőviszonyokról szólva elmondta: „Az FP-9 és általában a Fire Point fejlesztései inkább kommunikációs hatásúak, az FP-5 Flamingo cirkálórakéták nem hoztak átütő sikert, a 23 indításból csak hat csapódott be, és ezek közül is csak három ért célba.” 

Kiemelte, hogy „az ukrán haderő ma is drónokkal okozza a legnagyobb károkat, ezek már most is nagyobb távolságra jutnak el, mint ami Moszkva eléréséhez kell”, majd úgy fogalmazott: „a cél nem Moszkva támadása, hanem az orosz mélységi célpontok kiiktatása, például a fegyverüzemek és az olajipari létesítmények, amelyek a háború fenntartását biztosítják.” 

Hozzátette, hogy „Az Fp-9 tömeggyártásának megszervezése nehéz lesz, így akkora mennyiségben nem is tudják gyártani azokat, hogy látható fordulatot érjenek el vele a háború jelenlegi dinamikájában. Azt, amit Ukrajnának reálisan el tud érni, azt a jóval olcsóbb drónokkal is meg tudja valósítani..”

A Storm Shadow-ról kifejtette: „Ez egy lopakodó cirkálórakéta, amely képes az irányváltásra, így elfogása jóval nehezebb feladat.” Hozzátette, hogy „a ballisztikus rakéták pályája kötöttebb és kiszámíthatóbb, ezért fontos az utóbbiak esetében a sebesség, amely megnehezíti az elfogást.” 

Kiemelte: 

A Storm Shadow hatalmas problémát jelentett Oroszországnak, ugyanis a fekete-tengeri flotta jelentős részét ilyen rakétákkal pusztították el.

Úgy fogalmazott, hogy „az orosz haderő, bár a legtöbb esetben jóval rosszabbul teljesített, mint ahogyan azt a háború kitörése előtt elvárták, igen adaptív, a háború évei során több fegyverrendszer ellen is megtanultak védekezni, és értesülések szerint a Storm Shadow/SCALP rakéták sem lettek kivételek.” 

Hangsúlyozta: „Annak ellenére, hogy továbbra is nagy gondot okoznak, a többrétegű légvédelemmel sikerült kivédeni azok támadásait.” Hozzátette, hogy „a Storm Shadow és általában a nyugati csúcstechnológiás fegyverek legnagyobb problémája a rendelkezésre állás, valamint az indítás lehetőségei, mivel Ukrajna korlátozott mennyiségben kap ilyen fegyvereket, és azok alkalmazása sem egyszerű.” 

Kiemelte: „A földi indítású ballisztikus rakétákkal szemben ezeket repülőgépekről indítják, ezért a fő különbséget a mennyiség és az indíthatóság jelentheti, ha a gyártás ténylegesen beindul, és az FP-9 valóban hatásosnak bizonyul.”

Végül az ipari és technológiai akadályokról szóló kérdésre úgy reagált: 

„Az ukrán hadipar nem önellátó, minden fejlesztés sikere a finanszírozáson múlik, és azon, hogy hozzáférnek-e a szükséges technológiákhoz amelyek a tömeggyártáshoz kellenek” Majd megjegyezte, hogy „bár sokszor mondják, hogy Ukrajna önerőből gyárt és fejleszt, Kirilo Budanov is elismerte, hogy még a ténylegesen ukrán dróngyártásnál is európai beszállítók váltották a kínaiakat.” Hangsúlyozta: „A ballisztikus rakéták gyártása jóval bonyolultabb, ezért sikere nemcsak Ukrajnán múlik, hanem a partnereken is.”

Borítókép: A rakéta még az orosz Iszkander rakétánál is nagyobb (Fotó: AFP)