J. D. Vance, aki az ohiói rozsdaövezet nehéz világából az amerikai politika élvonalába jutott

Az ohiói rozsdaövezet nehéz világából jutott el az amerikai politika élvonalába az Egyesült Államok alelnöke, aki saját életútjával bizonyította, hogy a felemelkedés nem csupán kivétel. J. D. Vance története ma már az amerikai kitartás és önérvényesítés egyik markáns példája.

JD Vance az Egyesült Államok alelnöke Forrás: AFP

Anyja drogproblémái, az állandó bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság olyan élethelyzetet eredményeztek, amelyből sokan nem tudnak kitörni. Ebben az életszakaszában kiemelkedő szerepet játszottak a nagyszülei, akik nemcsak biztonságot, hanem iránymutatást is adtak számára. 
Vance életútjában ez jelentette az első komoly fordulópontot: a széthulló családi háttér mellett megjelent egy stabil közeg, amely fegyelmet, munkaszemléletet és kapaszkodót nyújtott. Későbbi politikai gondolkodásának is ez lett az egyik alapja: az a hit, hogy az emberi életutakat nem csupán gazdasági tényezők, hanem erős családi kötelékek, közösségek és az egyéni felelősség alakítják. 

Fiatal felnőttként a hadsereg jelentette számára az első komoly kitörési lehetőséget

– idézte fel írásában a Híradó.hu, hangsúlyozva, hogy Vance életében az amerikai tengerészgyalogságnál eltöltött idő nemcsak fegyelmet és önbizalmat adott, hanem azt a tapasztalatot is, hogy a társadalom pereméről indulva is van esély a felemelkedésre. Ez az időszak nem csupán egy életrajzi epizód volt számára, hanem olyan élmény, amely későbbi politikai nézeteit is formálta: a hazafiság, az állam szerepe és a társadalmi feszültségek értelmezése nála mindig konkrét tapasztalatokon alapult.

Vance az Ohio State Universityn tanult, majd felvételt nyert a Yale jogi karára, az Egyesült Államok egyik legelismertebb elit intézményébe.

Ez a kettős tapasztalat végigkísérte pályáját: egyszerre látta belülről a lecsúszó rétegek világát és azt az elitet is, amely a nagyvárosok gazdasági központjaiból irányítja az országot. Ebből eredt későbbi hitelessége is, hiszen úgy tudott beszélni az átlagos amerikaiak frusztrációiról, hogy közben közvetlen rálátása volt a társadalmi hierarchia mindkét végére.

Országos ismertségét azonban nem politikai szerepvállalással, hanem íróként érte el.

Vance könyve életútját kíséri végig

Önéletrajzi ihletésű könyve, a Vidéki ballada az amerikai álomról (Hillbilly Elegy) nemcsak személyes történetként, hanem egy teljes társadalmi csoport állapotának bemutatásaként is értelmezhető.

Ez a könyv nem azért született, mert valami különleges dolgot tettem. Azért írtam meg, mert valami teljesen hétköznapi dolgot tettem, ami a hasonló származású gyerekek többségének sosem adatik meg

– írta, hozzátéve:

Könyvem nem csupán önéletrajz, egyben családom krónikája is – a kitörési esélyek és a társadalmi felemelkedés története, egy csapat Appalache-hegylakó sorsán keresztül.

Vance a családjáról így vallott könyvében:

Finoman szólva ellentmondásos kapcsolatom van a szüleimmel, egyikük alkohol- és drogfüggő jóformán születésem óta. Gyakorlatilag a nagyszüleim neveltek fel, akik soha nem jutottak el az érettségiig, és a teljes rokonságból is csak néhányan

– fogalmazott.

A mára már sikeressé vált republikánus politikus gyerekkora és gyermekkori körülményei – saját bevallása szerint – nem ahhoz a jövőképhez teremtettek alapot, amelyet végül megvalósított.

A statisztikák szerint a magamfajta gyerekek meglehetősen zord jövő elé néznek: ha mázlijuk van, talán nem segélyből élik le az életüket, ha pechjük, idő előtt herointúladagolásban végzik – mint több tucat ismerősöm tavaly a szülővárosomban.

J. D. Vance, Donald Trump második elnöki ciklusának alelnöke, úgy fogalmazott:

Az egyike voltam ezeknek a zord jövőre ítélt gyerekeknek. Majdnem kibuktam a középiskolából. Kis híján engedtem a mélységes haragnak és sértettségnek, amely ott égett a körülöttem élőkben. Manapság az emberek rám néznek, látják a munkámat, a borostyánligás végzettségemet, és valami zseninek tartanak – elvégre csakis egy kivételes tehetségű ember juthatott fel odalentről idáig. Minden tiszteletem dacára azt kell mondanom, ez az elképzelés úgy baromság, ahogy van. Ha volt is bennem némi tehetség, jóformán teljesen eltékozoltam, mire néhány melegszívű ember végre a segítségemre sietett.

J. D. Vance – Vidéki ballada az amerikai álomról

Családjáról így vallott Vance:

Családom, akik Kelet-Kentucky hegyei között élnek, „hillbilly”-nek, hegylakóknak tartják magukat, de Hank Williams Jr. – aki louisianai születésű és Alabamában él – ugyanígy nevezi magát egyik hegyvidéki fehér balladája, a Vidéki kölyök a jég hátán is megél szövegében. Az Appalache-vidék politikai szemléletváltása demokratáról republikánusra rajzolta át a nemzet politikai térképét Nixon után. És az Appalache-vidék az, ahol a fehér kétkezi munkások jövője a legsötétebb. Legyen szó szociális röghöz kötöttségről, szegénységről, válásokról vagy drogfüggőségről, szülőföldem a gyötrelmek melegágya.

 

J. D. Vance története igazi sikersztori

Az Egyesült Államok alelnöke nehéz körülmények között nőtt fel, de sikeres politikussá emelkedett.

Két nemzedékkel ezelőtt a nagyszüleim koldusszegények voltak, de fülig szerelmesek. Összeházasodtak és északra költöztek, hogy elmeneküljenek a körülöttük lévő nyomorból. Unokájuk (én) a világ egyik legkiválóbb felsőoktatási intézményében szerzett diplomát.

Vance nagyszülei a 40-es évek végén hagyták el Jacksont és az ohiói Middeltownban nevelték fel gyerekeiket. Tizenkét éves koráig a politikus minden nyarat és a szabadideje nagy részét is Jacksonban töltötte.

A szívem mélyén Jackson volt az a hely, amely kizárólag hozzám, a nővéremhez és Mamóhoz tartozott. Szerettem Middletownt, de tele volt fájdalmas élményekkel. Jacksonban a környék legkeményebb asszonyának és a város legjobb autószerelőjének az unokája voltam; Ohióban egy férfi magára hagyott fia, akit alig ismertem, és egy nőé, akit látni sem akartam. Anyám csak az éves családi találkozóra vagy nagy ritkán temetésre jött Kentuckyba, és Mamó gondoskodott róla, hogy olyankor se hozza magával a hisztériáit. Jacksonban sosem volt üvöltözés vagy veszekedés, nem üthette a nővéremet, és nem volt »fiúzás«, ahogy Mamó nevezte. Szívből gyűlölte anyám szerelmi ügyeit, szó sem lehetett róluk Kentuckyban

– vallotta. 

Arról, hogy miért írta meg önéletrajzi ihletésű könyvét, azt írta:

Szeretném, ha az emberek tudnák, milyen érzés kis híján lemondani magunkról, és hogyan jutunk el odáig. Szeretném, ha az emberek megismernék, mi zajlik a szegények életében, és milyen lelki hatást gyakorol az anyagi és szellemi nyomor a gyerekeikre. Szeretném, ha az emberek látnák, hogyan éltük meg az Amerikai Álmot, én és a családom. Szeretném, ha megértenék, milyen is az a bizonyos társadalmi felemelkedés. És nagyon szeretném, ha megértenének valamit, amire én is csak nemrég jöttem rá: mi, akik elég szerencsések voltunk ahhoz, hogy elérjük az Amerikai Álmot, ettől még nem szabadultunk meg hátrahagyott életünk démonaitól.

James David Vance Middletownban született 1984. augusztus másodikán. Amerikai befektető, író és republikánus politikus. 2023 és 2025 között az Egyesült Államok szenátora volt. Először az Ohiói Állami Egyetemen tanult politikatudományt és filozófiát, majd a Yale Egyetemen szerzett jogi diplomát. Emlékirata, ami middletowni gyermekkoráról és családjának értékeiről szól, New York Times-bestseller lett és a 2016-os elnökválasztás idején nagyon népszerű volt. Vance 2021-ben indította el kampányát Ohio szenátusi székéért, és meg is nyerte a republikánus jelölést.

Vance könyvéből film is készült

A Hillbilly elégia a Netflixen jelent meg 2020-ban Ron Howard rendezésében, Vanessa Taylor forgatókönyve alapján, Glenn Close és Amy Adams főszereplésével.

Borítókép: J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke (Fotó: AFP)