De mit jelent ez a gyakorlatban? A leköszönő vezérkari főnök szerint az űrfegyverkezés jelenleg hat fegyvertechnológiai kategóriára osztható, amelyekből három földi telepítésű, három pedig közvetlenül a világűrben, orbitális pályán működik. A nagyhatalmi verseny résztvevői – különösen Kína és Oroszország – mind a hat területen rohamléptekkel fejlesztenek.
1. Kinetikus fegyverek (műholdromboló rakéták és ütközőfejek)
- Földi telepítésű: Olyan ballisztikus rakétatechnológia, amelyet a földfelszínről indítanak, és fizikai becsapódással semmisíti meg a célba vett műholdat.
- Orbitális (űrbéli): Olyan műholdak, amelyek képesek megközelíteni egy másik űreszközt, majd fizikai ütközéssel vagy mechanikus karokkal megrongálni, eltéríteni azt. Kína már sikeresen tesztelt olyan rendszereket, amelyek képesek geostacionárius pályán lévő műholdakat fizikailag megfogni és elmozdítani.
2. Irányított energiafegyverek (lézerek és mikrohullámok)
- Földi telepítésű: Nagyteljesítményű lézerrendszerek, amelyek elvakítják a kémműholdak optikai szenzorait, vagy megolvasztják azok kritikus alkatrészeit a felszínről.
- Orbitális: Kisebb méretű, de célzott lézer- vagy nagyfrekvenciás fegyverek, amelyek közvetlenül a világűrben képesek működésképtelenné tenni az ellenséges infrastruktúrát anélkül, hogy törmelékfelhőt hoznának létre.
3. Rádiófrekvenciás zavarás és elektronikus hadviselés
- Földi telepítésű: A GPS- és kommunikációs jelek blokkolása nagy kiterjedésű földi konfliktus zónák felett. Ezt a technológiát Oroszország és Irán már jelenleg is aktívan és napi szinten alkalmazza a modern konfliktusokban.
- Orbitális: Olyan űrbéli adók, amelyek közvetlenül a szomszédos kommunikációs vagy felderítő műholdak jeltovábbítását bénítják meg, elvágva a földi csapatokat az információktól.

Kína és Oroszország: a transzformációs fenyegetés
A SpaceNews beszámolója alapján Saltzman különösen Kínát nevezte meg jelentős és strukturális fenyegetésként, de Oroszország kapcsán is hasonló aggodalmakat fogalmazott meg. A két nagyhatalom az elmúlt években olyan aszimmetrikus képességeket fejlesztett ki, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a Nyugat gazdasági és katonai gerincét adó navigációs, időjárási és felderítő műhold-konstellációkat.
Míg korábban az USA az űrre mint sérthetetlen háttérbázisra tekintett, a Saltzman-éra alatt a doktrína alapjaiban változott meg: a hangsúly az ellenállóképességre és a elrettentésre helyeződött át. Az elrettentés azonban Saltzman szerint nem politikai deklarációk, hanem a kézzelfogható katonai erő és a visszavágás képességének a függvénye.
Kijózanító zárszó: nem minden problémát kell megoldani
A tábornok, akit a tervek szerint Douglas Schiess követ majd a poszton, egy rendkívül realista, szinte filozófikus tanáccsal búcsúzott a nemzetközi katonai vezetőktől. Elmondása szerint a modern hadviselés komplexitása miatt nincsenek tiszta, bináris döntési utak, és a katonai vezetőknek el kell fogadniuk a korlátaikat.
35 évnyi mérlegelés után rájöttem, hogy nem minden kihívást kell megoldani. Némelyiket egyszerűen csak kezelni kell
– mondta Saltzman.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!