Trump és Mohamed bin Szalmán májusban összetűzésbe került az iráni háború miatt. A koronaherceg nem engedte, hogy az amerikai hadsereg használja a szaúdi légteret, amikor kereskedelmi hajókat kísértek volna át a Hormuzi-szoroson. Ugyanakkor Szaúd-Arábia a nemzetközi atomsorompó-egyezmény keretében kötelezettséget vállalt, hogy nem fejleszt atombombát, és beleegyezett a nemzetközi ellenőrzésekbe. Washington azonban ezen túlmenő garanciákat igényel – emlékeztet a Reuters hírügynökség. Az egyezség – amellyel kapcsolatban a Trump-kormány a kongresszushoz fordulhat – ugyanakkor szövegszerűen nem tiltja meg Rijádnak az urándúsítást, így kifejezetten az atomfegyver kifejlesztését sem. Ennek lehetőségét a szaúdiak maguk is felvetették.
Háromszögben Iránnal és Izraellel
A térségi problémák márpedig itt kezdődnek: Izrael, ha hivatalosan nem is atomhatalom, de a nemzetközi közösség annak tekinti, miközben elsősorban az Egyesült Államok és Izrael azt igyekszik elérni – egyelőre sikertelenül –, hogy Irán atomprogramját elfojtsák. A Reuters felveti:
a világ legnagyobb olajexportőreként miért lenne szüksége Szaúd-Arábiának nukleáris energiára? Erre az a válasz: Szalmán koronaherceg 2030-ra megfogalmazott gazdasági tervében szerepel a karbonkibocsátás csökkentése. Rijád ugyanakkor azt is értésre adta: ha „régi ellensége”, Irán – ugyanis ha Izraelt kivonjuk az egyenletből, az iszlám köztársaság és a térség arab államai nincsenek jóban – atomfegyvert fejleszt, akkor magának is követnie kell ebben.
Ennek jegyében készít bejelentése szerint úgynevezett „sárga lepényt”; ez egyáltalán nem szükségszerű, importból is elláthatná a reaktort.
Joe Biden elnöksége idején még úgy képzelték, Szaúd-Arábia ugyanúgy rendezheti a kapcsolatait Izraellel, ahogyan az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein vagy Marokkó tette. Csakhogy Rijádban ennek lehetőségét kizárták addig, amíg a palesztinok nem jutnak önálló államisághoz. Amerikában viszont attól tartottak, Washington vonakodása esetén mások vihetik a nagy üzletet: kínaiak, dél-koreaiak, franciák vagy az orosz Roszatom. Köztes megoldásként felmerült, hogy az amerikaiak megengedik a szaúdiaknak az urándúsítást, de amerikai felügyelet mellett.
Trump fenyeget. Donald Trump amerikai elnök iráni hidak és erőművek elleni válaszcsapást helyezett tegnap kilátásba, amennyiben a jövőben Irán hajókat támad meg a Hormuzi-szorosban. Közösségi oldalán az elnök azt írta: „ettől a pillanattól fogva minden alkalommal, amikor az Iráni Iszlám Köztársaság tüzet nyit egy hajóra a Hormuzi-szorosban – akár rakétával, drónnal vagy más eszközzel és fegyverrel –, az Egyesült Államok bombát dob le és megsemmisít egy hidat vagy erőművet, akár a főváros, Teherán közelében vagy területén”, írta a távirati iroda. Tegnap a Brent nyersolaj hordónkénti ára 85 dollár körül alakult.
Borítókép: Szalmán szaúdi koronaherceg Donald Trump amerikai elnökkel 2025 novemberi fehér házi találkozójukon (Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI /AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!