AstraZeneca-pofon az EU-nak: a britek szerződtek gyorsabban, először övék a vakcina

– A hagyományos értelemben vett szerződéses kötelezettséget nem tudtuk vállalni. Megmondtuk, hogy három hónappal az Egyesült Királyság mögött vagytok, az EU akkoriban pedig a britekkel egy ütemben akart haladni – erről beszélt egy friss interjúban a brit–svéd AstraZeneca vállalat vezérigazgatója, megerősítve, hogy az EU túl későn csapott le az oltóanyagra, emiatt tapasztal majd késlekedést. Pascal Soriot szerint az Európai Bizottsággal megkötött szerződésük is lényegében csak próbálkozásról rendelkezik, és mivel a britekkel állapodtak meg először, értelemszerűen övék a Nagy-Britanniában gyártott vakcinamennyiség java. Az EU szerint az AstraZeneca rosszul értelmezi a szerződést, ám eddig mégsem hozták nyilvánosságra a titkos dokumentumot.

Forrás: AstraZeneca

Noha szerda kora délután bejelentették Brüsszelben, hogy a brit–svéd AstraZeneca biotechnológiai vállalat képviselői nem vesznek részt az Európai Bizottsággal (EB) szerda estére tervezett válságegyeztetésen, a cég maga cáfolta ezeket a híreszteléseket. E sorok írásakor az uniós bizottság azt az információt sem erősítette meg, hogy az EB és a vállalat vakcinák ügyében kötött, titkos szerződését nyilvánosságra hoznák.

– Folyamatban lévő ügyről van szó – húzta alá az EB szóvivője újságíróknak, meglepetésre azt is hozzátéve: a biztosi kollégium szerdai ülésén csak nagyon röviden egyeztettek a vakcinabeszerzés nehézségeiről.

Lapunk is cikkezett róla, hogy Brüsszel és az AstraZeneca között azután kezdődött kommunikációs háború, hogy a cég jelezte: gyártási gondok miatt 60 százalékkal csökkenti a tervezett mennyiséget, így 31 millió adag vakcinát tud csak az első negyedévben az Európai Uniónak juttatni. Ez nyilvánvalón hatalmas akadályt állítana az oltási tervek végrehajtása elé, ugyanis a huszonhetek – további vételi opcióval együtt – összesen 400 millió dózist kötöttek le a cégnél. Válaszul Ursula von der Leyen bizottsági elnök, majd Sztella Kiriákidész, az egészségügyért felelős uniós biztos is keményen kritizálták az AstraZenecát, s felszólították a céget a szerződéses kötelezettségek teljesítésére.

A helyzet súlyát egyébként jól szemlélteti, hogy a főként brit gyártású vakcina hiánya úgy generál káoszt, hogy egyelőre uniós forgalmi engedélyt sem kapott: erre az Európai Gyógyszerügynökség valószínűleg pénteken tesz csak ajánlást.

Pascal Soriot szerint a britek szerződtek először, ők az elsők Fotó: Getty Images/Win McNamee

Atombombát dobott le az AstraZeneca-vezér

Bár órákkal ezelőttig az európai sajtó és a szakértők is az AstraZenecára mutogattak a megrendelések nem teljesítéséért, Pascal Soriot, a biotechnológiai cég vezérigazgatója az olasz La Repubblicának adott friss interjúban egészen más megvilágításba helyezte a történteket. – A brit szállítási lánc esetében is akadtak gondjaink.

De az Egyesült Királyság három hónappal az EU előtt szerződött velünk. Tehát a brit esetben három hónappal korábban tudtunk nekiállni a tapasztalt problémák elhárításának.

Az EU-ban most valóban háromhavi lemaradásban vagyunk. Hogy szeretném-e, ha jobban állnánk? Természetesen – fogalmazott Pascal Soriot, azt is hangoztatva: az AstraZeneca oltóanyagát leglassabban előállító gyárak szinte mindegyike Európába szállít. ( Európában a gyógyszercég összesen négy üzemében folyik az oltóanyag előállítása, ezek közül a belgiumi jelzett máris gyártási problémát – a szerk.)

Uniós berkekben az interjú azon része kapta a legnagyobb visszhangot, amikor Soriot kijelentette: az Európai Bizottsággal aláírt dokumentum nem jelent szerződéses kötelezettséget az AstraZenecára nézve, mert – épp a briteknél tapasztalt problémákból kiindulva – nem tudtak ígéretet tenni a zökkenőmentes teljesítésre.

– Azt ígértük, hogy megteszünk minden tőlünk telhetőt. Próbáljuk meg! A hagyományos értelemben vett szerződéses kötelezettséget viszont nem tudtunk vállalni. Megmondtuk, hogy három hónappal az Egyesült Királyság mögött vagytok, az EU akkoriban pedig a britekkel egy ütemben akart haladni – világított rá Soriot a lehetetlen uniós vállalásra.

A vezérigazgató szerint tehát világosan áll az EU-val megkötött szerződésekben, hogy az AstraZeneca mindössze próbát tesz a vakcina kezdeti, nagy mennyiségben történő szállítására. Kijelentette azt is, hogy

a Nagy-Britanniában gyártott oltóanyag-mennyiségből pedig nem lehet átirányítani az EU-ba, mert London a saját szerződésében leszögezte, hogy a saját területén készített vakcina esetében a britek az elsők.

– Persze, amint a briteknél elérjük az átoltottság megfelelő szintjét, Európát is tudjuk segíteni – tette hozzá, ismét leszögezve: a vakcinát a brit–svéd AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel és a brit kormánnyal közös projektben hozta tető alá, tehát úgy az igazságos, hogy a britek az elsők a sorban. Soriot megnyugtatásul beszélt arról is, hogy az Európai Gyógyszerügynökség döntését követően rögtön hárommillió dózist kapnak az EU-országok, február elejéig pedig összesen tizenhétmillió adagot. – Az EU-val kötött szerződésünkben egyébként is az áll, hogy a Nagy-Britanniából való szállítás csak egy későbbi lehetőség – tette hozzá.

A dolgok jelen állása szerint képtelenség megmondani, hogy Brüsszel vagy az AstraZeneca értelmezi helyesen a vakcinaszerződést, ugyanis az titkos. A Magyar Nemzet írt róla korábban, hogy gyakorlatilag egész Európában ferde szemmel nézik, hogy nem nyilvánosak az összesen hat gyógyszercéggel megkötött, kulcsfontosságú uniós dokumentumok. Az EB válaszul a bírálatokra a német CureVac vállalattal kötött szerződése esetében kivételt tett január közepén.

Ezt a szerződést ugyanakkor egyelőre csak az iránta érdeklődő EP-képviselők nézhetik át, mégpedig az Európai Bizottság egy olvasószobájában, napi négy órában.

Az Európai Bizottságot egyébként tavaly maguk a tagállamok bízták meg azzal, hogy egyezzen meg a gyártókkal, mondván: a 450 milliós piacnak együtt erősebb a tárgyalópozíciója.