A vezérigazgató szerint tehát világosan áll az EU-val megkötött szerződésekben, hogy az AstraZeneca mindössze próbát tesz a vakcina kezdeti, nagy mennyiségben történő szállítására. Kijelentette azt is, hogy
a Nagy-Britanniában gyártott oltóanyag-mennyiségből pedig nem lehet átirányítani az EU-ba, mert London a saját szerződésében leszögezte, hogy a saját területén készített vakcina esetében a britek az elsők.
– Persze, amint a briteknél elérjük az átoltottság megfelelő szintjét, Európát is tudjuk segíteni – tette hozzá, ismét leszögezve: a vakcinát a brit–svéd AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel és a brit kormánnyal közös projektben hozta tető alá, tehát úgy az igazságos, hogy a britek az elsők a sorban. Soriot megnyugtatásul beszélt arról is, hogy az Európai Gyógyszerügynökség döntését követően rögtön hárommillió dózist kapnak az EU-országok, február elejéig pedig összesen tizenhétmillió adagot. – Az EU-val kötött szerződésünkben egyébként is az áll, hogy a Nagy-Britanniából való szállítás csak egy későbbi lehetőség – tette hozzá.
A dolgok jelen állása szerint képtelenség megmondani, hogy Brüsszel vagy az AstraZeneca értelmezi helyesen a vakcinaszerződést, ugyanis az titkos. A Magyar Nemzet írt róla korábban, hogy gyakorlatilag egész Európában ferde szemmel nézik, hogy nem nyilvánosak az összesen hat gyógyszercéggel megkötött, kulcsfontosságú uniós dokumentumok. Az EB válaszul a bírálatokra a német CureVac vállalattal kötött szerződése esetében kivételt tett január közepén.
Ezt a szerződést ugyanakkor egyelőre csak az iránta érdeklődő EP-képviselők nézhetik át, mégpedig az Európai Bizottság egy olvasószobájában, napi négy órában.
Az Európai Bizottságot egyébként tavaly maguk a tagállamok bízták meg azzal, hogy egyezzen meg a gyártókkal, mondván: a 450 milliós piacnak együtt erősebb a tárgyalópozíciója.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!