A koronavírus-járvány egyik legizgalmasabb mellékszála az online videóhívásokra szakosodott Zoom szoftverfejlesztő vállalaté. A kaliforniai Szilícium-völgyben bejegyzett, de kínai hátterű cég részvénye január elsején 68 dollárt ért, március végére azonban értéke 160 dollárra emelkedett. A 2011-ben alapított Zoom Video Communications alkalmazását eddig legfeljebb a vállalati szférában ismerték, a járvány miatt hozott kormányzati intézkedések azonban az otthoni munkavégzés legfontosabb eszközévé tették. Decemberben tízmillió körül volt a felhasználók száma, most naponta több mint kétszázmillió ember kommunikál ezen a csatornán. Még a koronavírussal megfertőződött brit miniszterelnök, Boris Johnson drámája is köthető az alkalmazáshoz. A hírek szerint Johnson orvosa egy Zoom-videóhívás alapján döntött úgy, hogy a brit kormányfőnek azonnal kórházba kell mennie.
A gyors sikerrel azonban a cég az informatikai közösség figyelmét is felhívta magára, aminek következtében kiderült, hogy az alkalmazás használata nem biztonságos. A felhasználók körében külön fogalommá vált az úgynevezett Zoombombing jelenség, a gyengén védett konferenciahívásokhoz csatlakozó digitális telefonbetyárok a céges értekezletek, az online tanórák rémálmává váltak. A napokban pedig kiderült, hogy a vállalat több szálon kötődik Kínához. A Zoom hétszáz alkalmazottal van jelen az ázsiai országban, a Telecoms távközlési szakportál szerint a videóchat alkalmazást is ott fejlesztették ki. Félelmet okozott a nyugati felhasználók között, hogy egyes adatokat nemcsak a Facebooknak és a Google-nek, hanem kínai vállalatoknak is továbbad a cég.
Zoomos városi tanács az ukrajnai Lvivben (Lemberg)
Fotó: Reuters
Az amerikai adminisztráció meg is tette az első lépéseket. A szövetségi nyomozóhivatal, az FBI figyelmeztetést adott ki, mely szerint az amerikai oktatási intézeteknek azt javasolják, hogy használjanak más csatornát. A The Washington Post cikke szerint a héten már több iskola megfogadta az FBI tanácsait. Több helyi oktatási hivatal betiltotta a Zoom használatát, nem lehet órát tartani az alkalmazással például a járvánnyal sújtott New Yorkban és Los Angelesben sem. Az alkalmazás egyébként Kínában 2019 óta nem elérhető, igaz, ennek elsősorban piacvédelmi okai vannak, Peking a nemzetközi vállalatok távoltartásával erősíti saját tech-piacát. A napokban a Nemzeti Kibervédelmi Intézet a magyarországi felhasználókat figyelmeztette a Zoom veszélyeire. A Magyar Ügyvédi Kamara pedig azt javasolta tagjainak, hogy az ügyvédi titok védelme érdekében ne használják a Zoomot, egyben visszavonták az alkalmazás auditációját is.
Az üggyel kapcsolatban a Zoom vezérigazgatója, Eric Yuan a napokban a CNN-nek nyilatkozott; az interjúban elismerte, hogy a vállalat túl gyors növekedésnek indult, ezért keletkezett ennyi biztonsági rés. Erre elég gyakran hivatkoznak a tech-vállalatok, a legtöbbjük elsősorban a gyors növekedést szokta okolni, ha valami balul sül el. Yuan szerint tanultak a hibából, és a jövőben jobban fognak fókuszálni a biztonságra.
