A fenyegetéseknek ahhoz is közük lehet, hogy októberben – ha a koronavírus-járvány lehetővé teszi – helyhatósági választásokat rendeznek Ukrajnában. Az ukrán nacionalisták már júliusban hangosan nehezményezték, hogy a közigazgatási reform részeként új beregszászi járás jött létre, erre utalhattak a fenti levélírók is. A szélsőségesek attól tartottak, hogy egy „magyar járás” született, holott ebben a magyar nemzetiségűek százalékos aránya még csökkent is.
Ukrajna egyébként éppen hétfőn ünnepelte függetlenségét. Az esemény alkalmából Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelet küldött kollégájának, Denisz Smihalnak. „Magyarország a kezdetektől fogva kiállt Ukrajna szuverenitása és területi integritásának megőrzése mellett, és minderre a jövőben is számíthatnak” – írta. A kormányfő örömét fejezte ki, amiért az ukrán kormány nyitott a kétoldalú kapcsolatokban fennálló, megoldásra váró ügyek megvitatására. Végül biztosította ukrán kollégáját arról, hogy Magyarország kormánya partner lesz a kölcsönös tiszteleten és jószomszédi viszonyon alapuló együttműködésben.
A magyar-ukrán viszony meglehetősen fagyos, mióta Kijev 2017-ben megszavazta a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő új oktatási törvényt. A vitás helyzet megoldásáig Magyarország mindmáig blokkolja a miniszteri szintű NATO-üléseket. A kapcsolatokba az utóbbi hónapokban sikerült új életet lehelni , Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nyáron kétszer is tárgyalt ukrán kollégájával. A magyar kormány eddig sem csinált titkot belőle, hogy várakozásokkal tekint a bő egy évvel ezelőtt megválasztott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre. Bár júliusban felcsillant a remény a régen várt találkozóra Orbán Viktorral, többek között a koronavírus-járvány ezeket a terveket is keresztülhúzta. A magyar miniszterelnök kijevi vizitje azonban továbbra is napirenden van.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!