Kelemen Hunor: Lassan irányt válthat Bukarest

– A politikai instabilitás az erdélyi magyarság számára is kockázatokat jelent – mondta a Magyar Nemzetnek Kelemen Hunor, az új bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese, aki szerint a koa­líción belüli bizalmatlanságok ellenére van esély a négyéves kormányzásra. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról is beszélt, hogy még az idén törvényben szabályoznák a nemzeti kisebbségek jogállását.

Kolozsvár, 2018. július 7. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke beszédet mond a Vallásszabadság Háza avatóünnepségén a kolozsvári unitárius templomban 2018. július 7-én. A Vallásszabadság Házát a korábban püspöki rezidenciaként szolgáló, felújított középkori műemléképületben alakította ki a Magyar Unitárius Egyház. MTI Fotó: Biró István Fotó: Biró István

– Az RMDSZ tervei szerint már az idei évben elfogadja a román parlament a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt. Miért fontos ez a régóta napirenden lévő jogszabály?

– A román alkotmánynak immár húsz éve része, hogy Romániának el kell fogadnia a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. Ennek az alkotmányos kötelezettségnek a román politikum nem tett eleget, holott az RMDSZ ezt számtalanszor kezdeményezte. Ezt most teljesíteni kell, a vállalás úgy került be a kormányprogramba, hogy azzal a PNL és az USR is egyetértett. A jogszabály tartalmával kapcsolatban több lehetőség van, korrekciókkal elő lehet venni a régi tervezetet, de az is lehet, hogy egy teljesen új tervezettel állunk elő. A szándék az – és ez szerepel a kormányprogramban is –, hogy 2021 végéig legyen egy kisebbségi törvény, ahogyan azt a román alkotmány is kéri.

– A magyar–román államközi viszonnyal kapcsolatban is több kitétel bekerült a kormányprogramba. Ezek között van Románia együttműködésének erősítése a visegrádi csoporthoz tartozó államokkal, de a közös kormányülésekhez való visszatérés is. Szép szándékok, de van-e realitásuk?

– Óriási kihasználatlan lehetőségek vannak a magyar–román kapcsolatokban. Ezt kellene tartalommal megtölteni. Határokon átnyúló interregionális együttműködés, nagyobb kitekintésű gazdasági, energetikai kooperáció, politikai együttműködés a térségbeli országokkal, különös tekintettel a visegrádiakra, hogy csak néhány vetületet említsek. Azt a lehetőséget kell felismernie a román kormánynak, hogy a Magyarországgal való együttműködés a román polgároknak, Romániának és nekünk, erdélyi magyaroknak is jó. Mi azon leszünk, hogy ezt a folyamatot segítsük. Erre sok román kolléga részéről van nyitottság, és a magyar kormány részéről is. A közös kormányülést akkor kell megszervezni, amikor egy előkészített közös döntés, program bejelentésére is sor kerülhet. Nem gondolom, hogy egyik hónapról a másikra ez sikerülni fog, hiszen az elmúlt években több volt az egymásnak feszülés, mint az együttműködés. Az RMDSZ-nek, az erdélyi magyaroknak mindig az volt hasznos, ha jó a két kormány közötti együttműködés, s ha mi ebben hídszerepet tudunk játszani. Csodát ebben az ügyben nem ígérünk, de azt leszögezhetjük, hogy az együttműködés elkezdése növeli a bizalmat.

– A román külpolitikát továbbra is Klaus Johannis államfő és az ő bizalmasának számító Bogdan ­Aurescu külügyminiszter határozza meg. Várható nyitás az ő részükről Magyarország felé?

– A legfontosabb az elnök viszonyulása. Ez változhat, változni is fog. Az országok nem olyanok, mint egy kis jetski, hanem inkább egy anyahajóhoz hasonlítanak, idő kell nekik az irányváltoztatáshoz. Bizakodó vagyok. Mi, a magunk részéről, érvelni fogunk az irányváltás mellett.