Úgy tudjuk, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban felmerült, hogy hazánk vétózza meg Ukrajna bevonását a kibővített lehetőségek partnerségébe, de ezt elvetették. – Katonai együttműködési, nem pedig politikai kérdésnek tekintjük az EOP-t. Mindamellett
hazánk tájékoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt és a szövetségeseket, hogy a miniszteri szintű NATO–Ukrajna ülésekre vonatkozóan fenntartjuk a vétót
– mondta lapunknak egy, a kérdést ismerő magas beosztású magyar diplomata, aki ugyanakkor neve elhallgatását kérte.
Mindez összefüggésben van Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor kormányfő találkozójának előkészítésével; a találkozóra, amelyre több mint egy év alatt nem találtak alkalmat, júliusban, Ukrajnában kerülhet sor a remények szerint. A vitás kérdéseket addig júniusban három vegyes bizottság igyekszik tisztázni.
Napirenden
Ukrán sajtóértesülések szerint a minszki egyezmények betartása is szóba kerül majd az Európai Unió vezetőinek péntekre tervezett videókonferenciáján. A szakadárok kezén lévő ukrajnai donyecki és luhanszki területek helyzete legutóbb múlt héten került fókuszba, amikor az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba az Európai Néppárt külügyminisztereinek az ülésén szólalt fel. Kuleba akkor az Oroszország elleni szankciók szigorítására kérte az Európai Uniót, arra hivatkozva, hogy Moszkva nem teljesíti a legutóbbi, decemberi normandiai csúcson megbeszélteket, és korlátozzák az EBESZ és más nemzetközi szervezetek hozzáférését a kelet-ukrajnai területekhez. A járvány miatt egyébként mindegyik ország lezárta a határait, a területek lakossága pedig hónapokig egy helyben rekedt. Miközben a fegyverek tovább dörögnek, az oroszbarát szakadárok kezén lévő, területeken eddig legalább 1300-an fertőzödtek meg koronavírussal. (B. A.)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!