Tisztára mossák Merkelt

Négymillió néző látta a német köztelevízió Az űzöttek című doku­drámájának bemutatóját, amely élénk vitát váltott ki a német közbeszédben. A 2015-ös migránsválság kulcspillanatait bemutató film elfogultsága még a hazánkkal szemben rendre kritikus fősodorbeli német sajtónak is sok: a Süddeutsche Zeitung Angela Merkelnek tett „majdhogynem szerelmi vallomásról” és a kancellár „már-már szentté avatásáról” ír. A Die Welt szerint pedig Orbán Viktorra a shakespeare-i gonosz szerepét osztották. Ingo Gondro, Merkellel szemben kritikus, konzervatív CDU-politikus a Magyar Nemzetnek azt mondja: a film elfogult, tisztára próbálja mosni a német kormányfőt.

A kancellárt Imogen Kogge alakítja. Jók és rosszak harca Forrás: IMDB

A leggyakoribb egyszavas német káromkodás Az űzöttek (Die Getriebenen) című kétórás német dokudráma legutolsó szava – és alighanem egyben a legőszintébb is. Angela Merkel, pontosabban az őt alakító színésznő, Imogen Kogge száját hagyja el. A német köztelevízió filmjében – amelyet Stephan Wagner rendezett Robin Alexander német sztárjúságíró bennfentes riportkönyve alapján – a kancellár a 2015-ös migránshullámmal érkezők jó szívű befogadójaként, a Willkommenskultur „Muttijaként” tűnik fel.

Orbán Viktor kormányfő – akinek szerepében a román Radu Bânzarut láthatták a nézők –, illetve a Németországban élő magyar színész, Bács Zsolt révén megjelenített Lázár János akkori kancelláriaminiszter viszont az elzárkózónak beállított magyar politikát, a szíriai háborús „űzöttek” kirekesztőit képviseli.

A Die Getriebenen médiavisszhangjának egyik érdekessége, hogy a szereplők elfogult megjelenítését még a Magyarországról általában kritikusan író fősodorbeli német sajtó is túlzásnak tartja. „A film csaknem egy Angela Merkelnek tett szerelmi vallomás, és olykor az az ember érzése, hogy a szentté avatásához is felhasználható”, állítja Heribert Prantl, a Süddeutsche Zeitung máskülönben Orbán-fóbiás jegyzetírója. Manuel Brug, a Die Welt szemleírója szerint pedig Orbán Viktorra a shakespeare-i gonosz szerepét osztották. Ugyanez tűnt fel a Tichys Einblick jobboldali online magazinnak is: Orbán, „akinek valójában köszönetet mondunk, hogy megakadályozta a még rosszabb bekövetkeztét, a külföldi gonoszt játssza”, írják.

A kancellárt Imogen Kogge alakítja. Jók és rosszak harca
Fotó: IMDB

Az űzöttek a német kereszténydemokraták jobbszárnyán sem váltott ki elismerést. – Magam is megnéztem ezt az elfogult filmet, amely utólagosan próbálja pozitívan beállítani Merkelt, de végül megerősíti az eddigi véleményemet: a kancellár helytelenül cselekedett a 2015-ös válság során – mondta a Magyar Nemzetnek Ingo Gondro, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) konzervatív platformja, az Értékek Uniója alelnöke. Merkelnek a kancellárral szemben általában is kritikus párttársa „úgynevezett menekültekről” beszél, akik öt évvel ezelőtt Németország felé özönlöttek, és több mint egymillió menedékkérelmet adtak be.

– A menekült kifejezés általánossá vált használatával csak együttérzést akarnak kelteni ezeknek az embereknek az irányában, mintha mindannyian a háborús övezetből érkeztek volna. Holott sokuk nem Szíriából, hanem egészen máshonnan, így Afganisztánból, Pakisztánból, a Fülöp-szigetekről vagy Afrikából jött – mondta kérdésünkre. – Orbán Viktor védte Európát a határok lezárásával, az pedig egy mítosz, hogy könyörgött volna Merkelnek, vegye át ezeket az embereket. A migránsoknak világos úti céljuk volt: Németország – teszi hozzá a szász-anhalti politikus. Gondro szerint 2015 következményei ma is komoly szerepet játszanak a német politikában, akkor is, ha most, szűk másfél évvel a 2021-es Bundestag-választások előtt a koronavírus-járvány uralja a közbeszédet. – A CDU népszerűségi mutatói javultak, de hogy ez mire lesz elég jövőre, azt nem tudjuk – állítja.