Törökország hadat üzent a közösségi hálózatoknak

Megbírságolták a legnagyobb amerikai cégeket, de akár újabb szankciók is jöhetnek.

A közösségi felületeket működtető techóriások saját szabályrendszerükre hivatkozva védelmezik a szélsőliberális ideológiákat REUTERS/Jon Nazca - RC1E67248790 Fotó: REUTERS/Jon Nazca

Ankara tetemes pénzbüntetést szabott ki a globális amerikai társaságokra. A hatóságok azzal vádolják a cégeket, hogy megsértették a szigorú török törvényeket, amelyek az illegálisnak tekintett tartalmak eltávolítását írják elő, továbbá nem neveztek ki országmenedzsert a helyi leányvállalatok élére, amit a júliusban elfogadott médiatörvény ír elő.

A török kormány a bírság összegét egyenként tízmillió lírában (egymillió euró) állapította meg, amelyet többek között a Twitternek, a Facebooknak, az Instagramnak, a YouTube-nak, a Periscope-nak és a TikToknak kell kifizetnie.

Az országképviselő megléte azért lenne fontos a helyi hatóságnak, mert hivatalos kérésre neki lenne kötelessége eltávolítani az illegálisnak tekintett tartalmakat 48 órán belül. – Mivel elmúlt a médiatársaságok helyi vezetőinek a kinevezési határideje, tízmillió líra bírságot szabunk ki – közölte Omer Fatih Sayan közlekedési miniszterhelyettes, s egyben felszólította a cégeket a hiányosság azonnali pótlására. – Különben további lépéseket teszünk – tette hozzá a BalkanInsight.com hírportál szerint.

Az új török digitálismédia-törvény értelmében az online médiaóriásoknak most további harminc nap áll rendelkezésükre az országigazgató kinevezésére, s ha nem tesznek eleget a felszólításnak, már fejenként harminc millió líra, azaz hárommillió euró sarcra számíthatnak. Ha még így sem csinálnak semmit, három hónapig eltiltják őket hirdetések közzétételétől. Ha még ezzel sem lehet meggyőzni a társaságokat, akkor végső szankcióként felére mérséklik a rendelkezésükre bocsátott sávszélességet, a folyamat legeslegvégén pedig kilencvenszázalékos csökkentéssel sújtják őket.

Az ankarai hatóság továbbá arra is felszólította az inkriminált cégeket, hogy szervereiket telepítsék Törökországba.

Eleddig azonban a médiavállalatok a fülük botját sem mozdították a dörgedelmekre.

A török ellenzéki pártok és emberi jogi csoportok úgy vélik, az új médiatörvény csupán Recep Tayyip Erdoğan elnök érdekeit szolgálja, aki a médiaplatformok ellenőrzésével akarja elhallgattatni bírálóit. Szakértők pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az új szabályozás miatt a társaságok elhagyhatják Törökországot. Ez történt a PayPal fizetési szolgáltató cég esetében is, amely hasonló követelések miatt fordított hátat a török piacnak. A Wikipediát pedig több mint két és fél évig blokkolták a hatóságok. A Twitter szerint egyébként Törökország nyújtotta be a legtöbb – szám szerint kilencezer – kérelmet tartalom vagy fiók törlésére. Ebből azonban mindössze 264-et zártak be ténylegesen.