– Ön belga menekültügyi és migrációs államtitkárként jókora hírnevet harcolt ki magának Európában. Amennyiben pártja, az Új Flamand Szövetség a jelenleg is alakuló szövetségi kormány részese lesz, visszatér-e a tárca élére?
– Természetesen! Ezt ígértem a szavazóimnak a választási kampányban. Európai és belgiumi keretek között is a migrációval szeretnék foglalkozni. Ez egyben a szakterületem és a szenvedélyem is.

Fotó: Reuters
– Arra is ígéretet tett, hogy visszatérése után kilépteti Belgiumot az ENSZ migrációs paktumából. Még mindig ez a terv?
– Egyértelmű számomra, hogy a csomag számos kártékony elemet tartalmaz. Ott van például a családegyesítések ügye. Az ENSZ-dokumentum értelmében ezt ösztönöznünk kellene, de hát pontosan látjuk, mi történt Molenbeekben [Brüsszel egyik kerületében], ahol nagyszámú migráns zsúfolódott össze, sok esetben épp a családegyesítés örve alatt. De a hazatelepítések kérdéséről is beszélhetnék. Előírás az is, hogy a hazaküldésre váró családokat nem zárhatjuk el. Utóbbival humanitárius okokból teljes mértékben egyetértek, de látni kell, hogy a gyakorlatban nagyon nehéz ezt kivitelezni. Mit tegyünk, ha ezek a személyek egész egyszerűen nem akarnak önként elmenni, és felrúgják a szabályainkat? A törvények a migráns családokra is vonatkoznak. Harmadszor pedig: az ENSZ-paktum azt is előirányozza, hogy a világszervezet kétévente ellenőrizheti az intézkedéseinket. Az én irányításom alatt a tárca ebbe biztosan nem fog belemenni.
– Az sem akadály, hogy Charles Michel ügyvezető belga miniszterelnök tavaly decemberben aláírta a dokumentumot?
– Nem, hiszen a csomagban feltüntetettekhez képest már teljesen másképp gondolkozunk a migrációról. Hangsúlyozom, nem vagyok bevándorlásellenes. Az égvilágon semmi bajom azokkal, akik jogszerűen tartózkodnak Belgiumban. Ha viszont egy nigériai úgy dönt, hogy Brüsszelben szeretne meggazdagodni, és elhagyja az egyébként teljesen biztonságos országát, azt már nem hagyhatom szó nélkül. Szerintem az ausztrál bevándorlási szigort kellene követnünk, és egész egyszerűen örökre kitiltani azokat, akik határok megsértésével próbálnak a területünkre lépni, legyen szó az Olaszországba vezető tengeri útról vagy a szerb–magyar határról. Egy másik fontos feltétel, hogy minden egyes mozzanatot az emberi jogok tiszteletben tartásával hajtsunk végre.