Kijev sorra támadja meg az energetikai létesítményeket

Az ukrán vezetés szisztematikusan megtesz mindent annak érdekében, hogy elvágja Európát és benne Magyarországot az olcsó orosz energiától. Az energetikai létesítmények elleni támadások mintázata végigvonul az orosz–ukrán háború kezdete óta eltelt négy éven, az utóbbi hetekben pedig Kijev gyakorlatilag Magyarország teljes energiablokád alá vonására törekszik, hogy ezzel befolyásolja a magyar választás kimenetelét.

Illusztráció (Forrás: ANP via AFP)

Az energetikai létesítmények elleni ukrán támadássorozat első és talán legdöbbenetesebb része az Északi Áramlat gázvezetékek 2022. szeptember végi felrobbantása a Balti-tenger alatt. Bár a nemzetközi közvélemény kezdetben Oroszország bűnösségét igyekezett sugallni, a vizsgálatok, köztük a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság jelentése feltárta, hogy valójában ukrán műveletről volt szó és az is kiderült, hogy az ukránok már az Északi Áramlat felrobbantásakor is terveztek merényletet a Török Áramlat ellen. Az Északi Áramlat elleni robbantás következtében a négyből három vezetékág használhatatlanná vált, ami példátlan támadásként értékelhető az európai energiaellátás ellen. 

Ukrajna sorra támadja a kulcsfontosságú energetikai létesítményekete (Illusztráció, forrás: NurPhoto via AFP)

Az Északi Áramlat felrobbantása után Ukrajna a saját területén átvezető gáztranzitot is egyoldalúan leállította 2022-ben, biztonsági indokokra hivatkozva. Ez a lépés jelentősen visszavetette a Közép-Európába, így Magyarországra irányuló orosz gázszállításokat, és arra kényszerítette a magyar kormányt, hogy a déli irányba, a Török Áramlat felé terelje át az ellátást.

A gázellátás destabilizálása után az ukránok figyelme a Barátság kőolajvezeték felé fordult. 

Az ukrán hadsereg 2024. december 30-án csapást kísérelt meg a vezeték ellen Oroszország területén, majd 2025 tavaszán dróntámadás rongálta meg a brjanszki szakaszt. Ugyanezen év nyarán egy újabb találat érte a vezetéket a belgorodi térségben, súlyos fennakadásokat okozva. 2025 augusztusában újabb súlyos incidens történt.

Kijev már 2025 elején jelezte az olajszállítás leállításának lehetőségét, amire válaszul Magyarország és Szlovákia az uniós szankciók megakadályozását helyezte kilátásba.

Bár Magyarország biztosítékokat kapott az Európai Bizottságtól és Ukrajnától, hogy a vezetékek biztonságban lesznek, ezek az ígéretek üresnek bizonyultak. Decemberben újabb támadás érte a Barátság vezetéket, majd január 27-től leállt a szállítás Magyarország (és Szlovákia) irányába. Kijev az orosz támadásokra hivatkozott, a magyar kormány azonban műholdas felvételekkel bizonyította, hogy a vezeték működőképes állapotban van, az olajszállítás szünetelése politikai döntés. Az ukrán vezetés azóta sem engedélyezte, hogy akár a magyar tényfeltáró bizottság, akár az EU szakértői a helyszínen vizsgálhassák meg az infrastruktúra állapotát.

A Barátság kőolajvezeték leállítása gyakorlatilag politikai zsarolás, amelynek célja a magyar választások befolyásolása.

Ukrajna célba vette a Török Áramlatot 

Miután a Barátság kőolajvezeték is megbénult, Ukrajna célkeresztbe vette a Török Áramlat gázvezetéket, amely Magyarország déli irányú „köldökzsinórja”, szerepe kulcsfontosságú az ország gázellátásában. Az orosz fél már 2025 januárjában, márciusában és áprilisában is jelezte, hogy a Török Áramlat infrastruktúráját érték dróntámadások, amelyek célja az európai gázszállítás megzavarása volt.

Március közepén drónokkal támadták a vezeték oroszországi kompresszorállomásait, majd húsvétvasárnap a szerb hatóságok nagy mennyiségű robbanóanyaggal megpakolt hátizsákokat találtak a Török Áramlat szerbiai szakaszánál, a magyar határ közelében.

Szabotázsakció. Fel akarták robbantani a Magyarországra tartó gázvezetéket. Mi felkészültünk, a magyar oldalon megvédjük a vezetéket!

– reagált a hírre Orbán Viktor miniszterelnök.

Ez a vezeték a köldökzsinórunk, ha ezt elvágják, a magyar gazdaság megáll

– hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt időszak eseményeit összehangolt támadássorozatnak nevezte Magyarország energiabiztonsága és szuverenitása ellen. Kijelentette, hogy amit az ukránok csinálnak, az „főbenjáró bűn Magyarországgal szemben”, és rávilágított, hogy ez a Tisza Párttal és Brüsszellel egyeztetve történik. 

A kormány megerősítette a Török Áramlat magyarországi szakaszának katonai védelmét, Orbán Viktor miniszterelnök személyesen ellenőrizte az infrastruktúrát, és világossá tette: az energiaellátás biztonsága nem lehet kampánykérdés. 

Borítókép: Illusztráció (Forrás: ANP via AFP)