Jókai asztalt is táncoltatott

Ma, Jókai Mór születésnapján ünnepeljük másodszor Kárpát-medence-szerte a magyar széppróza napját, a Magyar Írószövetség kezdeményezésére. Az író életműve pedig olyan hatalmas, hogy még mindig tartogat „kis meglepetéseket”.

Az írófejedelem többek között a Monarchia korabeli Magyar Nemzet főszerkesztője is volt Forrás: Wikipédia

Hogy miért éppen Jókai születésnapján? Talán azért, mert felsorolhatnánk vele kapcsolatban az összes leg-et (legolvasottabb, legtermékenyebb, legnépszerűbb), és bár ezek közül sok jelző igaz lenne, mégsem ebben rejlene Jókai Mór jelentősége. Persze aligha volt nála népszerűbb író, és sok más szerzővel ellentétben már a saját kora is ünnepelte, majd a huszadik század második felében regényeit megfilmesítették, ezzel is a végtelenségig öregbítve az írófejedelem nevét.

Nem létezik olyan íróinterjú, amelyben meg ne kérdeznék az interjúalanyt, hogy meg lehet-e élni az irodalomból. Erre legtöbbször az a válasz, hogy természetesen nem. Vagy alig. Vagy csak ponyvából. De az már nem irodalom. És így tovább. Persze Jókai Mórt hiába kérdezte volna meg a riporter. A válasz túl egyértelmű lenne. Többek között ezért is döntöttek mellette, hisz Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. Sőt, Jókai művei nagy részét újságokban, hírlapokban, magazinokban közölte folytatásokban.

Az írófejedelem többek között a Monarchia korabeli Magyar Nemzet főszerkesztője is volt
Fotó: Wikipédia

Ennek a régi magyar hírlapi hagyománynak ma már keresve is alig találjuk nyomait, pedig a mai szemmel nézve csillagászati példányszámnak köszönhetően még az is olvasta, aki nem ismerte a nevét. Könyvek formájában csak a sorozatok lezárulta után adta ki a műveit, és persze igazi sztáríróként mindene megvolt: pénz, dicsőség, meg minden más, ami ezekkel jár. Tehát Jókai Mór minden sikert elért, amiben író reménykedhet.

Sőt, életének utolsó szakaszában még a Magyar Nemzet főszerkesztője is volt. Ez a Magyar Nemzet persze nem azonos a későbbi, Pethő Sándor által alapított lappal, hiszen 1899-ben indult a Nemzet és a Magyar Újság című hírlapok egyesülésével. Az újságot 1913-ig adták ki, és Jókai – ha névleg is – de haláláig a főszerkesztője maradt. A Magyar Nemzet első számában jelent meg Jókai Mór Az én életem regénye című memoársorozatának első része is, amelynek taglalásába in medias res csap bele, azzal az egyszerű és rövid mondattal, hogy: Megházasodtam.

Ez a rövidség pedig nem csak ezért fontos. Jókai ugyanis nem csak jó regényíró volt: a kevésbé közismert kisprózája is figyelemre méltó és izgalmas. Ezekből olvashatunk egy érdekes összeállítást A Balaton vőlegényei című válogatáskötetben.

„Mintegy tizennyolc esztendővel ezelőtt, ezernyolcszázötvenhárom elején olyan kevés érdekes dolgot találtak az emberek a földön, az egész élő világ oly érdektelen, oly unalmas kezdett lenni, hogy amidőn egy emberséges jenki felfedezte az asztrálszellemeket, a legkapósabb fogyasztási cikkel örvendezteté meg a blazírt közönséget, mely halálra unta már egymást, az örökös egyformaságú liaisonokat, a hang nélküli operaénekeseket, és a közelgő háború előkacsáit s örömmel vette, hogy annyi fád mulatság után székekkel, asztalokkal és egyéb szellemdús bútorokkal társalkodhatik” – például így kezdődik A tábornok és az asztrálszellem című humoros novellája (hasonló eseményen állítólag Jókai is részt vett), és egyéb érdekességek is találhatók a majdnem félezer oldalas kötetben, amely ingyenesen olvasható, illetve letölthető a Tempevölgy című irodalmi lap holnapján.

A kötet anyagát a Jókai-kutatók azzal a céllal fonták egybe, hogy az általuk kiválasztott szövegeken keresztül mutassák meg Jókai eddig alig-alig kutatott és csak kevesek által ismert kisprózájának egy-egy, számukra lényegesnek tűnő vonását. Érdemes beleolvasni, aligha fogunk unatkozni!