Kortárs képzőművészek kiállításával ünneplik Aba-Novák 125. születésnapját

Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festőművész, grafikus születésének 125. évfordulója alkalmából 25 kortárs képzőművész munkáiból rendezi meg 100. kiállítását a leányfalui Aba-Novák Galéria.

Forrás: MTI2019. 02. 20. 19:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Molnos Péter művészettörténész hangsúlyozta: a 2010-ben létrejött Aba-Novák Galériában nemcsak képzőművészeti kiállításokat szerveznek, hanem zenei programokat is. Néhány év alatt egy kis közösség formálódott a galériában – tette hozzá.

Mint mondta, Aba-Novák amellett, hogy vezéregyéniség volt, közösségszervező erővel is bírt. „Amikor iskolát alapított, akkor nemcsak leadta az óráit, hanem hetente vagy havonta rendezett összejöveteleket fiatal művészek, valamint műgyűjtők, mecénások részvételével, így próbált a fiataloknak potenciális vevőket verbuválni” – magyarázta a művészettörténész.

A kettős jubileumi kiállításon Baksai József, Bálint Ildikó, Buczkó György, Gaál József, Gvárdián Ferenc, Homolya Gábor, Jovián György, Kárpáti Tamás, Kemény Zoltán, Keresztes Dóra, Kiss Ilona, Kéri Imre, Kontur András, Kovács Lászó PuTu, Kovács Péter, Lukoviczky Endre, Matzon Ákos, Nagy Gábor, Nádas Alexandra, Orosz István, Pulikovics Iván, Pistyur Imre, Richter Sára, Scwartz Rezső és Závodszky Ferenc alkotásait láthatják az érdeklődők.

Aba-Novák Vilmos, a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb festője, Olgyai Viktor növendéke volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, járt a szolnoki, a nagybányai művésztelepen. 1932-ben az egyházművészeti kiállításon neki ítélték a Ferenc József jubileumi díjat. Ő festette a szegedi Szent Demeter-templom faliképeit és a jászszentandrási római katolikus templom freskóit. 1937-ben a párizsi világkiállításon, majd 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított.

Festményeken kívül grafikákat, freskókat, táblaképeket is készített. Jelentős művei többek között 1931-ben Szegeden a Dömötör-torony keresztelőkápolnája, 1936-ban Szegeden a Hősök kapuja, valamint 1938-ban a városmajori katolikus templom mennyezetfreskói és a szentélyfalak alumínium pannói.

Több műve a Magyar Nemzeti Galériában látható. Modern monumentális művészetéért 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.